Sziasztok! Aki jártas az oldalaimon, az tudhatja, hogy Elena Armas előző könyve, Az amerikai szobatárs kísérlet nem aratott nálam osztatlan sikert, viszont utána elolvastam A spanyol szerelmi átverést, ami sokkal jobban tetszett és élveztem olvasni. Ezért is gondoltam, hogy még adok egy esélyt az írónőnek, hogy lenyűgözzön.
Illetve tudjátok, hogy engem a sport románcokkal meg lehet venni, úgyhogy tényleg nagyon felkeltette az érdeklődésem a könyv, ami nem sokkal az eredeti megjelenés után érkezett magyarul, úgyhogy nagy-nagy köszönöm a 21. Század kiadónak, hogy ilyen gyorsan elhozták a magyar olvasóknak.
Fülszöveg:
Adalyn Reyes mindent megtesz, hogy tökéletesen végezze a munkáját a Miami Flames focicsapat irodájában, de homokszem kerül a gépezetbe: felvétel készül arról, hogy összeveszik a csapat címerállatával, ami virálisan terjedni kezd. A tulajdonos – aki történetesen Adalyn apja – nem rúgja ki, hanem elküldi az isten háta mögé, Észak-Karolinába, ahol azt a feladatot kapja, hogy hozza vissza a küszködő helyi focicsapat, a Green Warriors reményeit, és ezzel bizonyítsa rátermettségét. Adalyn nagy tervei romokba dőlnek, amikor látja, hogy a csapat játékosai tütüt viselnek (nem praktikus), kecskét tartanak házikedvenc gyanánt (pfúj, undi!), és egyáltalán: a csapat játékosai kilencévesek.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a városban tartózkodik Cameron Caldani, vagyis Cam, a csodakapus, aki maga a kétlábonjáró rejtelem. Ő volna a tökéletes jelölt arra, hogy segítsen, de egy szerencsétlen malőr után, amelyben érintett egy kakas, Cam lába és Adalyn kocsijának lökhárítója, a férfi minden erejét latba veti, hogy elűzze Adalynt a városból. De Adalyn nem hátrálhat meg, muszáj felhoznia a szedett-vedett csapatot – számára ez az út vezet a dicsőséghez. Márpedig ez hosszú játszmának ígérkezik. Akár segít neki Cam, akár nem.
Ahogy írtam, a fülszöveg nagyon megfogott, úgyhogy amint megérkezett hozzám a kötet neki is álltam és ugyan nem teljesen azt kaptam, amit vártam, de az elején megtetszett a történet. A fülszöveg alapján én úgy gondoltam, hogy a focinak jóval nagyobb szerepe lesz, ami végülis valamilyen szinten igaz is volt.
A történet kezdetekor egy igazi drámai szituációba cseppenünk, Adalyn, a Miami Flames tulajdonosának a lánya botrányba keveredik, ami nagy média visszhangot vált ki. Amíg elül a botrány, apja elküldi Green Oak-ba, hogy segítsen az ottani csapatnak megnyerni a bajnokságot. Igen ám, de azt az aprócska információt kihagyja, hogy ez egy kislányokból álló csapat és egy fészerben kell aludnia. A szomszédja pedig egy zsémbes, de annál szexibb ex focista, Cameron Caldani, aki a lánycsapat ügyeletes edzője.
Az elejétől kezdve egyébként vicces volt, különösen az első találkozásuk, az első éjszaka és Adalyn küzdelme az elemekkel a fészerben, olvasás közben jókat mosolyogtam. Imádtam a macskákat, a kecskéket is, nagyon feldobták a történetet. Ha már itt emlegetem a történetet, akkor beszéljük arról is.
A hosszú nem csak a címben jelenik meg, hanem a történet is a lassabb kategóriába tartozik. Ha nem lennének a kislányok és Green Oak lakói, akkor szerintem unalmas is lehetne, de így a körítéssel együtt vállalható volt ez a lassúság, bár e téren is voltak ellentmondások. Nem történt semmi köztük, még egy mélyebb beszélgetés sem, de mégis elkezdi drágámnak, majd szerelmemnek hívni. De miért?? Nem értettem, nem tudtam hova tenni ezt. Nekem ez így sok volt. A soknál tartva nekem Armas könyveiben az erotikus jelenetek továbbra is nagyon kellemetlenek, borzasztó olvasni ezeket tényleg. Nem tudom, hogy maga az angol fogalmazás is ilyen cringe-e, de magyarul rendkívül rossz olvasni, úgyhogy nekem a vége kicsit too much volt ebből a szempontból és mindig emiatt kell az ő könyveit lepontoznom. Hogyan lehet kitárt karral valaki ALÁ ugrani, aki éppen elesni készül?? Lényeg a lényeg, ezeket nem tudtam hová tenni.
Adalyn egyébként nem volt egy rossz karakter, nyilván az első pillanatokban kicsit sokkolta, hogy hova került, de magamat a cipőjébe képzelve rájöttem, hogy én még jobban is kiborultam volna, szóval engem ez nem érintett rosszul. Ezután igyekezett a feladatára koncentrálni és a csapatot segíteni, közben pedig a Cameron köré épült falat igyekezett lebontani, hiszen a férfi nagyon zárkózott volt és titkolta kilétét. Viszont voltak a vége felé olyan reakciói Adalynnak amelyeket szerintem túlreagált és nem így kellett volna ezt megoldani, de Cameron részéről is volt olyan reakció, amivel nem értettem egyet.
Összességében határozottan jobb volt, mint Az amerikai szobatárs kísérlet, mivel arra 3,5 csillagot adtam, így erre 4 csillagot fogok. Voltak bőven pozitívumok ebben a történetben, több, mint negatívum, de nem biztos, hogy a következő Armas könyvért kapkodni fogok, sőt. Továbbra is szekunder szégyenérzettel tölt el az erotikus jeleneteket olvasni.:)
Köszönöm a recenziós példányt a kiadónak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése