Colleen Hoover: Reminders of Him - Könyvajánló

 Sziasztok! Ma a Reminders of Himről szeretném megosztani a véleményem, elöljáróban annyi, hogy ez lett az örök kedvenc CoHo könyvem, nagyon-nagyon szerettem. 

Először Tiktokon jött szembe velem egy videó, majd elolvastam a fülszöveget és fel is került a kívánságlistámra. Hamarosan még több videót dobott fel az app, úgyhogy muszáj volt megrendelnem. Az olvasása a félév végéig tolódott, de 1 nap alatt ki is végeztem. Ma pedig megtettem ezt újra.:D Magyarul sajnos még nem elérhető, de könnyű a nyelvezete, gyorsan lehet vele haladni, úgyhogy ha valaki már B1-B2 szint körül van, akkor nyugodtan kezdje el! 

A fülszöveg alapján egy nagyon érdekes, szívszaggató olvasmányra számítottam, nem is csalódtam, szerintem ez CoHo legszívszaggatóbb regénye. Kenna most szabadult a börtönből, ahol 5 évet töltött, egy olyan hiba miatt, amely valószínűleg örökre kísérteni fogja. Rengeteget sírtam miatta, fiatal volt, elveszett és elkövetett egy végzetes hibát, majd kiderül, hogy várandós és így kell börtönbe mennie. Sokk érte sokk után, nem csoda, hogy lelkileg nem is bírta, majd jött az újabb pofon, hogy még csak meg sem nézhette a lányát, aki a Diem nevet kapta. Annyira elgondolkodtató volt a története, hiszen ha egy olyan hírt olvasunk, mint amit Kenna tett, akkor egyértelműen elítéljük, megvetjük, de közben egy édesanyáról beszélünk, aki hónapokig védelmezte, nevelte a testében a kislányát, majd elszakították tőle, neki pedig se kutyája, se macskája, se senkije. Leveleket írt Scottynak címezve, amelyben leírta, hogy mi történt azon az éjszakán, a börtönben és mindent, ami a szívét nyomja. Ezeken is rengeteget sírtam, sőt nevezzük inkább zokogásnak. 

Miután kiszabadult a börtönből, visszatért abban a reményben, hogy legalább láthatja kislányát, akit Scotty szülei és legjobb barátja neveltek eddig. Betér egy bárba, ahol összetalálkozik Ledgerrel és ezzel az amúgy sem egyszerű élete tovább bonyolódik. Ledgerért is nagyon fájt a szívem, szerencsétlen férfi kb. ketté szakadt érzelmileg, nem irigyeltem. Ledger vívódását nagyon át lehet érezni, meg lehet-e bocsátani egy ilyen tettet, elárulunk valakit ezzel a megbocsátással vagy egyáltalán mit tenne a másik ember? Annyi kérdést vet fel az olvasóban ezzel a történettel az írónő, hosszú ideig gondolkodhatunk rajta. Nem is tudom, hogy pontosan mit tettem volna a helyében. Ő volt az egyetlen, aki segíteni akart Kennának, minél inkább megismerte, annál jobban látta a másik oldalt és annál inkább vívódott, hogy mit tegyen. Kettejük kapcsolatának kibontakozását egyszerre volt gyönyörű és fájdalmas olvasni, fantasztikus történet. Az volt a kedvencem, amikor videókat mutatott neki, nem lepek meg senkit, ha azt mondom, hogy itt is sírtam. Szerintem maradjunk annyiban, hogy konkrétan roncs voltam olvasás közben, úgy éreztem, mintha velem történne minden, CoHo gyönyörűen tudja kifejezni az érzelmeket, számomra tényleg ez a könyve a csúcs és tuti, hogy még ezerszer el fogom olvasni. Ha megjelenik magyarul, akkor tuti magyarul is elolvasom, pedig nem szoktam ugyanazt a könyvet több nyelven is elolvasni, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy magyarul is ennyire földhöz vág-e.  

Én a magam részéről megbocsátottam Kennának és végigsírtam a történetét, imádkoztam érte, Ledgerért és Diem boldogságáért. Egy csoda az a kislány, annyira tiszta lelkű és szeretettel teli. 

Vegyétek, olvassátok, imádjátok!