Sziasztok! Ma Ruby új könyvéről, a Gázt neki, Chiara! című történetről írnék nektek.
Már akkor felkeltette az érdeklődésem amikor először megnéztem Ruby oldalát instán és elolvastam a fülszöveget, tudniillik 5 éves korom óta hatttttalmas F'orma-1 fan vagyok. Szóval alig vártam,hogy olvashassak a témáról és egy női versenyző helytállásáról a száguldó cirkuszban.
Külön öröm,hogy örök kedvencem Kimi Raikkönen, egy hűvös finn pilóta, csak úgy,mint Miro.
Tehát a témaválasztás nálam már csillagos 5-ös, hiszen az autóversenyzés egy nagyon szenvedélyes sport, kész érzelembomba. Adrenalin, öröm, bánat, csalódottság, boldogság, minden érzelem megjelenik, attól függ,hogy éppen a dobogó legfelső fokán álló személyt kérdezzük,vagy azt,aki éppen lemaradt a pontot érő helyről. Érzelmekből a könyvben sem volt hiány, főleg mert egy olasz lányt kaptunk főszereplőül,akikről tudjuk,hogy nem éppen a finn hűvösség és higgadtság jellemző rájuk. Mondjuk nekem ez kicsit sok is,egyszer minden happy meg fasza,aztán meg mély letargia. Bár most nem szólhatok be,mert jelenleg én is elég csapongó kedélyállapotban vagyok, fogjuk a melegre.:D
A történetet 4 szemszögből ismerhetjük meg, Chiara, Allegra, Miro és Warre szemszögéből. Mindegyikünk szemén át érdekes és izgalmas volt látni a történéseket, ugyanakkor Allegrától is Warretől az elején kicsit agybajt kaptam. Allegra kicsit túl sok volt ezzel a pasikereső hadjáratával, de a végére őt is megkedveltem, na meg Warret is,pedig ezt abszolút nem gondoltam lehetségesnek. Chiara F1-es pályafutása tényleg kicsit meseszerű, de nagyon imádtam,hogy egy ilyen belevaló csaj megszelídítette ezt az alapvetően férfiak uralta sportágat. Miro,talán ő lett a kedvencem, bár szerintem őt ismertük meg legkevésbé, úgy látszik annyira Kimire asszociáltam a finn, szőke srácról (jó, ő már kevésbé srác:DDDD),hogy hozzá nőtt a szívemhez. Warre-re visszatérve... Az ilyen emberektől falra tudnék mászni, apucinak kurva sok pénze van,ezért azt hiszi,hogy az az övé és ő mindenki felett áll. Hát a nagy ....-t öcsi. Pénzzel a hülye is tud vásárolni. Szerencsére egy jó fej és gyomormosás után pozitív irányba kezdett orientálódni és a végére valamennyire jóvátette az eddigi hülyeségeit. Én tényleg hiszek abban,hogy mindenkinek kell egy óriási pofon ( képletesen természetesen, ez erőszak nem megoldás.:D) az élettől,hogy kicsit helyreálljanak a dolgok fejben. Legalábbis nekem kellett és jól is jött az tuti.
A kedvenc részeim a versenyhétvégék voltak,mindig annyira feszült és izgalmas olvasni róluk. Ebből kicsit többet elviseltem volna, csak úgy végigrohantunk a szezonon, de hát igaz, ha ennyire a hétvégékről akarok olvasni vegyek a kezembe valami versenyzős szakkönyvet.:D Így is nagyon jó volt ezeket a részeket olvasni, izgultam,hogy ki fog nyerni, ki lesz a világbajnok és vajon mi fog velük történni. Mondanám,hogy ezért nézem még most is,de olyan unalmas versenyek vannak,hogy az olasz jegyzeteimet ilyenkor másolom be a füzetembe. Na jó, Ausztria izgi volt.:DD
Összességében nagyon örülök,hogy elolvastam, átjött a versenyek szenvedélye, 4,5 csillagot adnék rá. Kíváncsi vagyok,hogy Ruby mivel készül nekünk a továbbiakban.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése