Fülszöveg:
Én vagyok az a kövér, félig Puerto Ricó-i, félig lengyel lány, aki úgy érzi, nem találja a helyét sem a saját bőrében, sem sehol máshol.
Sugar Legowski-Gracia nem volt mindig kövér, de tizenhét éves korára ez megváltozott. Ugyan nem annyira terebélyes, mint a mamája, aki hatalmas mérete miatt hónapok óta nem tudott kikelni az ágyból. Nem is annyira ormótlan, mint a bátyja, Görény, akibe több aljasság szorult, mint háj, és ez mindent elárul a természetéről. Sugar pont annyira túlsúlyos, hogy durva sértegetések céltáblája legyen, bármerre is jár: boltban, utcán vagy az iskolában.
Sugar találkozik Evennel – és nem Evannel, ahogy félig analfabéta apja helytelenül megadta a fia nevét a születési anyakönyvi kivonatán –, és megtapasztalja, milyen az, amikor valaki nem a testét, hanem őt magát látja. Valószínűtlen barátságuknak köszönhetően Sugar életében először megengedi magának azt a luxust, hogy a jövőre is gondoljon. A jövőre, amit nem árnyékol be a saját testéről alkotott képe, sem az anyja sértegetései. Sugar hamarosan válaszút elé kerül: döntenie kell, hogy azzá a lánnyá válik-e, akit Even segítségével felfedezett önmagában, vagy felhagy a küzdelemmel, és elfogadja azt a szerepet, amibe a családja és az eddigi élete kényszerítette.
Kövesd a sorsát!
Amikor kijött annó a könyv és megláttam a borítón a motort és a címet,egyből biztos voltam benne,hogy jobb lesz nekem ezt kihagyni, egy újabb bad boy-os sztori nem kell az életembe. Miért nem olvastam el a fülszöveget?? Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna.Aztán nemrég szembejött velem egy értékelés,utána elolvastam a fülszöveget és repült is a kívánságlistámra. A Libri oldalán pedig 1499 Forintért kapható a nyári akciójuk keretén belül,szóval nagyon jó áron tudtok lecsapni, megéri.
Sosem voltam megelégedve a testemmel, nem vagyok kövér, de van pár kiló amit le szeretnék adni. Sajnos a hízós típusba tartozom, főleg hasra, hurrá... Visszatérve...mindig is elégedetlen voltam és ez az elmúlt egy évben csúcsosodott ki leginkább. Magánórák,stressz, érettségi, szomorúság és hopp,máris a hűtő közelében találtam magam. Amúgy sosem sanyargatnám magam vagy kezdenék bele valami extrém diéta, az életmódváltásban hiszek,úgyhogy most erre figyelek és a mozgásra. Az idei érettséginél amikor úgy éreztem,hogy túl sok edzettem egyet vagy elment sétálni és benyomtam a kedvenc zenéimet. Ezt csak azért írtam le,mert teljes mértékben át tudtam érezni a stressz zabálást és azt,hogy nem volt megelégedve magával Sugar.
A legfőbb tényező ami ehhez vezetett az a családja volt. Pontosabban az anyja és a bátyja, Görény, aki a nevéhez hűen egy igazi görényként faszkalapként viselkedett végig. Fúú te jó ég, ezt a két piócát úgy fejbevertem volna minimum minden 3. oldalon. Család? Család? Anya? Báty? A legutáltabb ellenségemmel sem tudnék így viselkedni, fizikálisan, de legfőképpen emocionálisan terrorizálni. Mert ez pontosan ez volt. Érzelmi terror. Ha az embernek azt mondják folyamatosan,hogy nem vagy elég, dagadt vagy, te ostoba liba, undorító disznó és még naphosszat lehetne sorolni a válogatott sértéseket,a végén mindenki elhiszi és igazságként könyveli el mások frusztráltságból,fájdalmából és más önmagukban csalódottságból kivetült hülyeségeit. Mert ez mind csak az. Azért mondják ezeket,mert tudják,hogy ez igazából rájuk igaz,de nem mernek magukba nézni és megpróbálni változtatni, inkább más bántásból nyernek kielégülést,és ezután azt hiszik,hogy minden fasza. Hát barátocskáim nem, nem fasza. Magadban tegyél rendet, magaddal foglalkozz. Ha nem vagy elégedett valamivel lehet változtatni,de NE bánts másokat. A regény olvasása során olyan mélyről jövő harag,gyűlölet és sajnálat tört fel belőlem. Az ilyen emberek által okozott sérülések örökre nyomot hagynak, ugyan a seb beforrhat,de a heg örökre ott marad. Nem lehet eltüntetni. Nehéz, de egy idő után meg lehet tanulni ezeket a toxikus embereket kizárni.
Pont nemrég volt szerencsém egy ilyen emberhez, aki történetesen a vezetésoktatóm volt. Hát én így még nem szenvedtem, sírva mentem, rosszul voltam, nem tudtam aludni. Az elején elkövettem a hibát,hogy hagytam,hogy hassanak rám annak a köcsögnek a szavai,majdnem elhitette velem,hogy nem vagyok elég ehhez,de rájöttem,hogy baszki nem bennem van itt a hiba és próbáltam kizárni az ehhez kapcsolódó beszólásait,amik szerinte poénosak voltak,ő magában elröhögcsélt, én meg azon gondolkodtam,hogy leüssem vagy álljak meg,szálljak ki és hagyjam ott a francba. Ugyan a végéig tényleg rosszul voltam és sírva mentem,de a vizsga előtt összeszedtem az összes létező magamba vetett hitet és úgy voltam vele,hogy oké, 40 perc és megszabadulsz. Menni fog! És ment! Ki lehet mászni ezekből.
Szóval térjünk vissza újra a regényhez.
Even...ó drága Even, te földre szállt angyal. Tényleg ahhoz tudnám hasonlítani,egy rossz tulajdonságot sem tudnék mondani, nagyon különleges karakter volt. Bearanyozta Sugar napjait és az én olvasással töltött perceimet. Annyira üdítő volt olvasni egy ilyen pozitív karakterről, bátorította Sugart, rávilágított az értékeire és a szépségére.
Kicsit úgy érzem,hogy Even a segítő kezet személyesítette meg, aki felhúz minket a földről, elindít a helyes irányba, elkísér az úton egy darabig és utána elengedi a kezünket,hogy az út többi részét megerősödve magunk tegyük meg.
Nem tudom,hogy létezik-e ilyen tiszta lelkű, gyönyörű ember a világban,de ha igen,remélem összehoz vele az élet és mindenkinek jut egy ilyen személy,mert mindenki megérdemli.
A fordulat meglepett és nagyon sajnáltam,de látom az értelmét,hogy miért is az történt,ami.
Sugar egy gyönyörű utat jár be a szemünk előtt, megerősödik és meglátja a saját értékeit, ugyan vannak a regénynek apróbb hibái,de mégis teljes szívemből ajánlom mindenkinek aki valaha azt érezte,hogy nem elég,hogy bármi hibája van. Az olvasás után kicsit máshogy tekintek magamra és úgy érzem,hogy ha Sugar elindult a megerősödés útján, nekem is követnem kell. Olvassátok és szeressétek!
(Irónikusan a spotify bedobta az utolsó bekezdés írásához Christina Perri:A Thousand Years c. számát... Köszi, így is sírok. De zárásként engedjétek meg ezt a kis idézetetet a dalszövegből. Szerintem illik ide:
Pont nemrég volt szerencsém egy ilyen emberhez, aki történetesen a vezetésoktatóm volt. Hát én így még nem szenvedtem, sírva mentem, rosszul voltam, nem tudtam aludni. Az elején elkövettem a hibát,hogy hagytam,hogy hassanak rám annak a köcsögnek a szavai,majdnem elhitette velem,hogy nem vagyok elég ehhez,de rájöttem,hogy baszki nem bennem van itt a hiba és próbáltam kizárni az ehhez kapcsolódó beszólásait,amik szerinte poénosak voltak,ő magában elröhögcsélt, én meg azon gondolkodtam,hogy leüssem vagy álljak meg,szálljak ki és hagyjam ott a francba. Ugyan a végéig tényleg rosszul voltam és sírva mentem,de a vizsga előtt összeszedtem az összes létező magamba vetett hitet és úgy voltam vele,hogy oké, 40 perc és megszabadulsz. Menni fog! És ment! Ki lehet mászni ezekből.
Szóval térjünk vissza újra a regényhez.
Even...ó drága Even, te földre szállt angyal. Tényleg ahhoz tudnám hasonlítani,egy rossz tulajdonságot sem tudnék mondani, nagyon különleges karakter volt. Bearanyozta Sugar napjait és az én olvasással töltött perceimet. Annyira üdítő volt olvasni egy ilyen pozitív karakterről, bátorította Sugart, rávilágított az értékeire és a szépségére.
Kicsit úgy érzem,hogy Even a segítő kezet személyesítette meg, aki felhúz minket a földről, elindít a helyes irányba, elkísér az úton egy darabig és utána elengedi a kezünket,hogy az út többi részét megerősödve magunk tegyük meg.
Nem tudom,hogy létezik-e ilyen tiszta lelkű, gyönyörű ember a világban,de ha igen,remélem összehoz vele az élet és mindenkinek jut egy ilyen személy,mert mindenki megérdemli.
A fordulat meglepett és nagyon sajnáltam,de látom az értelmét,hogy miért is az történt,ami.
Sugar egy gyönyörű utat jár be a szemünk előtt, megerősödik és meglátja a saját értékeit, ugyan vannak a regénynek apróbb hibái,de mégis teljes szívemből ajánlom mindenkinek aki valaha azt érezte,hogy nem elég,hogy bármi hibája van. Az olvasás után kicsit máshogy tekintek magamra és úgy érzem,hogy ha Sugar elindult a megerősödés útján, nekem is követnem kell. Olvassátok és szeressétek!
(Irónikusan a spotify bedobta az utolsó bekezdés írásához Christina Perri:A Thousand Years c. számát... Köszi, így is sírok. De zárásként engedjétek meg ezt a kis idézetetet a dalszövegből. Szerintem illik ide:
Time stands still
Beauty in all she is
I will be brave
I will not let anything, take away
What's standing in front of me
Every breath, every hour has come to this
One step closer
I have died everyday, waiting for you
Darling, don't be afraid, I have loved you for a thousand years
I'll love you for a thousand more
And all along I believed, I would find you
Time has brought your heart to me, I have loved you for a thousand years
I'll love you for a thousand more )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése