2026. május 3., vasárnap

George Eliot: Middlemarch 1. és 2. - Könyvajánló

 Aki ismer tudja, hogy nem különösebben olvasok klasszikus könyveket, úgy érzem még érnem kell ezekhez, de a Middlemarch története felkeltette az érdeklődésem, főleg ez a kiadás. A KNW kiadó 8 kötetben jelenteti meg, így sokkal befogadhatóbb számomra is. Köszönöm a kiadónak a recenziós példányokat!

Middlemarch 1. - Miss Brooke és a vidéki élet szépsége

George Eliot: Miss Brooke és a vidéki élet szépsége

A bájos, fiatal Dorothea egyetlen rossz tulajdonsága, hogy talán túlságosan ájtatos. Ez nem rettenti el sem a középkorú tudóst, Mr. Casaubont, sem a jóképű Sir Jamest, hogy udvaroljon neki. Vajon a lány kit választ?
Egy eljegyzés nagy dolog az angliai kisváros, Middlemarch mindennapjaiban. Mindenkinek megvan róla a véleménye. Dorothea húgát, az érzékeny, mégis racionálisan gondolkodó Celiát bántja a lány döntése. Talán a bácsikájuk, Mr. Brooke, sem tartja remek ötletnek, ám unokahúgai nevelése helyett jobban kedveli a politikát, ezért nem akar konfliktust. Mindezek ellenére Dorothea boldogságra lel?
Közben új orvos érkezik a városba: Dr. Tertius Lydgate személye a vacsorák és találkozók beszélgetéseinek másik fő témája. Egy fiatal orvos lehet jó? Tud-e eleget? A polgármester és a bankár is őt fogja hívni a bajban? S mi következik abból, ha találkozik a középosztálybeli gyáros szőke leányával, a kissé hiú és önző Rosamonddal?


Middlemarch 2. - Mrs. Casaubon és a római út

George Eliot: Mrs. Casaubon és a római út

A fiatal Fred Vincy reménytelenül szerelmes Marybe, bácsikája gondozójába. Éppen ezért életbevágóan fontos, hogy igazolhassa az öreg felé: nem, ő egyáltalán nem akart hitelt felvenni a várható örökség terhére. De vajon Marynek elég ez? Engedi majd, hogy Fred udvaroljon neki?
Közben épül a helyi kórház. A betegek lelki életével eddig Farebrother tiszteletes foglalkozott, ám az új kórház kinevezett káplánt kap, éves fizetéssel. De ki legyen a káplán? Tán Farebrother úr? Vagy a szerencsejátékot kedvelő, lepkegyűjtő tiszteletes nem elég jó ehhez? 
Az új orvost, Tertius Lydgate-et a káplánválasztásnál kissé jobban foglalkoztatja a polgármester lánya, Rosamond zongorajátéka. Vajon feladja elhatározását, hogy még öt évig biztosan nem nősül?
Dorothea Rómában tölti a nászútját. Ott megtörténik közte és férje között az első összezördülés. Dorothea épp a szobájában sír, amikor Will toppan be hozzá, férje unokaöccse. 
A fiatalember nem véletlenül érkezik. 
Rádöbbent, hogy Dorothea nem csak szép.

Gondolataim: 

Nem tudtam eldönteni, hogy külön vagy egyben írjam le a gondolataim, de maradok annál, hogy egyben. Az elején is írtam, hogy engem a klasszikus művek még annyira nem fogtak meg, de úgy gondoltam a Middlemarchnak adok esélyt. Jól tettem, mert jó élmény volt, főleg ilyen igényes kiadásban.  Ortutay Péter fordítása pedig megkoronázza, egészen új színt ad és sokkal olvashatóbbá teszi.

George Eliot nem férfi – valódi nevén Mary Ann Evans –, és Middlemarch nem március idusa – hanem angol kisváros. A városkát nemcsak 1872-ben megjelent regénye színteréül választja az írónő – jelkép is, jelképe a tizenkilencedik század első felében uralkodó életformának, eszméknek, nemritkán az eszmék kisebb-nagyobb kudarcának.

Az első kötet főszereplője Dorothea Brooke, akinek vallásos szemlélete, elkötelezettsége a tudomány irányt kitűnik az adott korszak női viselkedései közül. Dorotheat sosem mozgatta a házasság, az esküvő, nagy család gondolata. Ám mégis eljegyzésre kerül sor, de nem azzal a személlyel, aki udvarolt neki, hanem egy nála jóval idősebb, de őt megértő emberrel, akivel sokkal jobban tudott azonosulni, mint a kortársaival. A kötetben főleg az ő útjukat ismerjük meg, hogyan jutunk el az eljegyzésig. Dorothea hozzáállása és döntése pedig sokakban kérdéseke vet fel, hiszen mi lehetett fontosabb egy nőnek akkoriban, mint a házasság és a család??? Megvoltak az elképzelései erről a frigyről és arról, hogy milyen élete lesz. Nem mindig értettem egyet a gondolataival, de alapvetően szeretem az olyan női karaktereket, akik előbbre mutatnak a koruknál. 

A 2.rész első felének főszereplője Dr. Lydgate, az ő szemén keresztül megismerhetjük az akkori egészségügyet. Hogyan álltak a gyógyításhoz, gyógyszerekhez, ami gyógyszerészként érdekes volt számomra.Dr. Lydgate életéről is sok minden kiderült, megtudhatjuk, hogy miért nem hisz már a szerelemben. Továbbá ebben a kötetben még sok a vallásos rész, az nem feltétlenül volt a legizgalmasabb, úgyhogy vártam, hogy újra izgi részekhez jussunk.  A végén térünk vissza Dorothea és férje életébe, ahol nem fenékig tejfel az élet.

Tetszik, hogy sok karakter van, sok élettörténet, cselekményszál, mindenki találhat olyan szálat, amelyik vonzza és beszippantja. Tetszik az is, hogy kiszól George Eliot az olvasóhoz. 

Devney Perry: Sunlight - Napfény - Könyvajánló

Ki az az író, akinek minden új megjelenését gondolkodás nélkül megveszitek? Nekem ilyen Devney Perry, Rebecca Ross, Adalyn Grace, Ana Huang és Lauren Asher, hogy néhányat soroljak fel.

Fülszöveg:

Devney Perry: Sunlight – Napfény

A legelső montanai napomon vitába keveredtem egy bevásárlókocsi miatt. A legjóképűbb férfi, akit valaha láttam, a segítségemre sietett, aztán randira is hívott. Épp igent akartam mondani, amikor bemutatkozott.

A Haven River Birtok egyik tulajdonosaként Jax Haven nem volt a főnököm. De valamennyire mégis. Úgyhogy az egyetlen lehetséges megoldást választottam: nemet mondtam, gyorsan leléptem, és úgy tettem az első nap, mintha nem ismerném. Nyilván nem vallhattam be, mennyire bele vagyok zúgva.

A szívem-lelkem beleadom a munkába, de egyre nehezebb úgy tenni, mintha Jax nem létezne. Nem szabad a káprázatos szemére és az elbűvölő mosolyára gondolnom. Nem szabad észrevennem, mennyire dögös a kopott farmerében. És bármennyire jól néz ki cowboykalapban, nem hagyhatom, hogy Jax elterelje a figyelmem.

Minden jól is ment az év végi buliig, ahol túl sok pezsgőt ittam…

Rendeld meg ITT!

Gondolataim a könyvről:


Devney Perry hamar belopta magát a szívembe, még az Eden család sorozatával, azóta olvastam a karácsonyi novelláit, amik nem jöttek be és a Haven River Ranch duológiát is elolvastam. Ez utóbbi sokkal jobb, mint a karácsonyi, de nem akkora kedvencem, mint az Eden család.

A Sunlight - Napfény kötet férfi főszereplője a nagy nőcsábász hírében álló Jax Haven. A női főszereplőnk Sasha Vaughn, aki a farmra érkezik, hogy az üdülő napjait egyengesse. Az első találkozójuk nagyon viccesre sikerül,Jax pedig randira is hívja, de Sasha elutasítja. 
Ahogy illik,Jax nem adja fel, Sasha pedig egyszer csak beadja a derekát, aminek nem várt következményei lesznek és az írónő itt egy jól bevált klisét húzott elő. Működni működött végülis.🤷🏽‍♀️ 

Jaxt már az előző részben is kedveltem és mindig szeretek olyan nőcsábászokról olvasni, akik egy nő hatására megtérnek, bár a való életben ez elég ritka, de pont ezért működik a könyvekben.

Én azt éreztem, hogy Sasha zárkózottsága miatt nem tudják megismerni egymást kellően. Olyan magas falakat húzott maga köré, amiken nehéz átmászni. Valahol érthető is, mert nem volt könnyű élete a szülei elvesztése és Eddie miatt. De Jax meglepően kitartó volt és a végére tégláról téglára haladva lebontotta a falat. Nem akarom lespoilerezni, hogy mi az a nagy meglepetés, ami történt velük, de szerintem mindenki tud tippelni. Mindenesetre még azután is Jax volt az érettebb, felelősségteljesebb, Sasha pedig csak kerülgette a témát. 

A közös kis játékuk tetszett, minden nap megkérték a másikat, hogy mondjon egy titkot és egy hazugságot. Így legalább egy kicsit megismerték egymást. 

Összességében élveztem, kellemes kikapcsolódást nyújtott, de nem ez lett a kedvenc könyvem az írónőtől és a szereplők meg a téma miatt nem is éreztem, annyira hozzám közelállónak és letehetetlennek.

2026. április 20., hétfő

Carley Fortune: Egy aranyló nyár - Könyvajánló

 Sziasztok! Ma egy nyárra hangolódós, illetve tökéletes nyári, vízparti olvasmányt hoztam nektek.Köszönöm a Magnólia kiadónak a recenziós példányt.

Fülszöveg:

Carley Fortune: Egy aranyló nyár

Sosem számítottam Charlie Florekre.

A nagymama mindig azt mondta, hogy a tónál jó dolgok történnek, és Alice pontosan tudja, hogy ez igaz. Tizenhét éves volt, amikor Nan vidéki házikójában töltött egy nyarat Barry’s Bayben; ott készült az a fénykép, amin három vigyorgó kamasz feszít egy sárga motorcsónakban, és ami örökre megváltoztatta a lány életét.

Mostanra Alice a kamera másik oldalán él. Fotósként a háttérben érzi magát igazán otthon, hagyva, hogy mások legyenek a középpontban. De az utóbbi időben egyre erősebben vágyik valami többre. Így, amikor Nan váratlanul elesik és eltöri a csípőjét, Alice elhatározza, hogy mindketten visszamennek Barry’s Baybe, még egy nyárra a régi, varázslatos helyre.

Csakhogy a csendes újrakezdést hamar megzavarja egy ismerős sárga motorcsónak zúgása… és a férfi, aki vezeti. Charlie Florek tizenkilenc volt, amikor Alice titokban lefotózta. Mostanra magabiztos és megnyerő felnőtté vált: a humora még Nan arcára is mosolyt csal, Alice-nek pedig eszébe juttatja, milyen volt tizenhétnek lenni, amikor az élet még egyszerű volt, a fotózás pedig csak játék.

A tóparti napok és az éjszakai csónakázások gyógyírként hatnak Alice lelkére, egészen addig, míg Charlie tekintete össze nem fonódik az övével. Mert Alice látja az embereket – ezért is olyan jó a munkájában –, de most először érzi, hogy valaki őt is igazán látja. És talán épp ez a tekintet az, ami miatt újra hinni kezd a szerelemben.

Rendeld meg ITT!

Gondolataim a könyvről:

2 éve olvastam a Minden elmúlt nyár könyvet, Sam és Percy történetét, ahol már Charlie is szerepet kapott és érdekelt is a karaktere. Amikor megláttam,hogy az Egy aranyló nyárral ismét Barry’s Baybe utazhatok, akkor tudtam,hogy el kell olvasnom. 

Mostmár jóval az első kötet eseményei után járunk, Charlie 35 éves, sikeres a munkájában, menő lakása és autója van Torontóban, ám mégis van valami,ami zavarja. Az édesapjuk pont 35 évesen hunyt el, emiatt Charlie is úgy érzi,mintha kifutna az időből. Hírét tekintve nőcsábász, de Barry's Baybe lazulni tér vissza, amíg nem találkozik Alice-szel.
Alice fotós, de nem találja örömét a munkájában, elhagyta a pasija, úgyhogy szinte kapóra jön a nagymamája csípőműtétje. Barry’s Baybe utaznak, hogy könnyebben tudjon lábadozni Nan és Alice van mellette. Charlie pedig segít nekik ezzel-azzal.

Annyira szeretem az írónő történetmesélését, mintha pörögne előttem egy tökéletes nyári film, úgy érzem, mintha én is részese lennék a történetnek. Való igaz, hogy nagyon hasonló a történeteinek a lefutása, de ha működik?! Szeretem az olvasmányos, leíró stílusát és látok magam előtt minden képkockát. 

Nagyon szerettem Alice és Charlie párosát, ahogy egyre inkább megismerték és megszerették egymást a szemünk láttára. A kapcsolatukat a való élet problémái tarkították, munka, egészség, távolság, jövő kérdése mind felmerültek, de mindegyiket megoldották. Szerettem a közös, vicces pillanataikat, egy nagyon árnyalt párost kaptunk, én jobban is szerettem őket,mint a Percy és Sam párost. 😊 Én nagyon bírom a csipkelődő párosokat, úgyhogy őket is emiatt kedveltem, tetszett, hogy beszólogattak egymásnak. 

Mindketten nagyon sokat fejlődtek egymás mellett a történet során. Alice végre újra megtalálta, hogy mit szeretett a fotózásban és, hogy a jövőben milyen irányt szeretne követni. Charlie pedig ráébredt, hogy élni kell és nem szabad félelemben élni. 

Éreztem a végén a csattanót, úgyhogy nem lepődtem meg, de így is bekerült a kedvenceim közé ez a könyv.

2026. április 19., vasárnap

Taylor Jenkins Reid: Örökké, megszakítva - Könyvajánló és nyereményjáték

 Taylor Jenkins Reid nevét a magyar közönség az Evelyn Hugo hét férjének köszönhetően ismerte meg, de a Daisy Jones & The Six mélyítette el csak igazán a rajongást, amely külföldön is övezi a szerzőt. Azóta a Könyvmolyképző szorgalmasan gondozza az írónő életművét. Ezúttal a debütáló regényét, az Örökké, megszakítvát olvashatjuk magyar fordításban, melynek központi témája a gyász, egy szerettünk elvesztésének feldolgozása. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk a könyvről!


Taylor Jenkins Reid: Örökké, megszakítva

Fülszöveg:

Elsie Porter átlagos huszonéves fiatal, ám ami vele történik, az minden, csak nem átlagos. Egy esős újév napján elindul otthonról az egy főre rendelt pizzájáért. Nem számít arra, hogy rajta kívül más is lesz a pizzériában, különösen nem az imádni való és sármos Ben Ross.

A kémia kettejük közt azonnali és mindent elsöprő. Ben még huszonnégy órát sem tud várni, máris újra találkozni szeretne vele. Heteken belül mindketten fülig szerelmesek lesznek. Májusban megszöknek, és titokban összeházasodnak.

Mindössze kilenc nappal később Bent biciklizés közben elüti egy teherautó, és azonnal életét veszti. Elsie a lakásból hallja a szirénákat, ám mire leér, Bent már elszállította a mentő. A kórházban szembe kell néznie sosem látott anyósával, Susannel – aki még csak nem is sejti, hogy kicsoda Elsie.

Elsie és Ben elragadó szerelmi történetének, valamint Elsie és Susan gyászfeldolgozásának összefonásával az Örökké, megszakítva című regény arra emlékeztet, hogy egy történet nem csak egyféleképpen érhet boldog véget…


Gondolataim a könyvről: 

Ez volt a 4. TJR könyv, amit olvastam és a tetszési sorrendben is a 4. helyet tudom neki adni. Nem olvastam kivételesen a fülszöveget, annyit tudtam, hogy van egy könyve, ami még nagyon érdekel. Nos az nem ez volt, de természetesen ezt is elolvastam. A Carrie Soto visszatér, Daisy Jones & The Six és az Evely Hugo hét férje annyira magasra tették a lécet, amit nem tudom, hogy még egyszer meg tud-e ugrani az írónő. Én ezt a 3 történetet tartom a TJR Szentháromságnak, amit mindenkinek ajánlok. Úgy tudom ez az első könyve, ami megjelent…hát látszik.

Az Örökké , megszakítva a gyászról szól. Egy feleség és egy anya gyászáról és a gyógyulásukról. Nem árulok el nagy dolgot azzal, hogy Ben, Elise férje a könyv kb. 2.oldalán életét veszti. Pár napja házasok és összesen kb. 6 hónapot voltak együtt. Az esküvő pedig egy hirtelen döntés következménye, amire senkit nem hívnak meg. A kapcsolatukat is pont ez a hirtelenség jellemzi, rövid idő alatt alakult és gyors lépésekben haladtak.

Maga a történet 2 szálon fut, a jelen és a múlt fonódik össze. A múltban játszódó fejezetek bemutatják Elsie es Ben kapcsolatát a megismerkedésüktől kezdve. A jelenben pedig Ben halála a kiindulópont és onnan haladunk a gyógyulás rögös útján.

Nem mondom, hogy nem tetszett, de valami hiányzott nekem belőle. Az említett 3 történetben azt szerettem a legjobban, hogy hús- vér szereplőket kapunk, akikre rákeresnék, annyira valódinak tűnnek, plusz maga a cselekmény vagy a korszak is elvarázsol. Itt a gyász és a gyógyulás voltak főszerepben, a szereplőket magukat nem szerettem annyira. Bennel nem értettem egyet, ahogy kezelte a szituáciükat. A téma ellenére viszont mégsem volt annyira nyomasztó. Sokszor küszködtem a könnyeimmel, de próbáltam nem beleképzelni magam a szituációba.

Elsie és Susan közös gyógyulása mindenkinek erőt adhat és bemutatja, hogy a gyógyulás nem egyIineáris folyamat, vannak jobb napok, vannak rosszabbak. Susant sokkal jobban sajnáltam, mégis ő vesztette el a fiát és nem ő volt az egyetlen vesztesége. El sem tudom képzelni ezt a fájdalmat. 

Összességében nem volt rossz könyv, de ahogy említettem, nekem hiányzott a TJR effektus a könyvből.



Nyereményjáték:

Taylor Jenkins Reidnek eddig a pillanatig 6 könyve jelent meg magyarul, de összesen 10. Játékunkban ebből a tízből hoztunk nektek idézeteket. A feladatotok, hogy kitaláljátok, melyik regényből származik az adott állomáson található idézet, és a címét beírjátok a Tally megfelelő sorába. Az angol nyelvű idézeteket a magyarul még meg nem jelent könyvekből válogattuk.


(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani.  A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Az idézet:

Talán a szüleink élete a sorsunkba van vésve. Talán nincs is más sors, csak a késztetés, hogy újraéljük a hibáikat. Bármennyire is próbálkozunk, sosem leszünk képesek dacolni az ereinkben csörgedező vérrel.






Állomáslista:

Blogturné

04.13. Readinspo 

04.15. Olvasónapló

04.17. Pandalány olvas 

04.19. This is my (book) universe.

04.21. Kitablar 

04.23. Zakkant olvas 

04.25. Ambivalentina