2020. április 17., péntek

Rácz Stefán Tibor: Kapcsolatpróba - Könyvajánló

Sziasztok! Mai bejegyzésünk témája a Szállj a dallal duológia 2. része, a Kapcsolatpróba, ami teljes mértékben méltó erre a címre. Az ezelőtti bejegyzésemből láthattátok, hogy az előző olvasmányom is Tibi egyik könyve volt, így jobban össze is tudom hasonlítani, hogy mennyire tetszettek. 



Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak! 


Sokkal jobban tetszett, mint a Pokolba a jópasikkal, alig vártam, hogy visszatérjek a a Szép Remények gimi falai közé Hanna, Máté, Áron, Xiara és Dávid társaságába. Imádom, hogy ennyi különböző karaktert kaptunk és a különböző szemszögeiken keresztül követhetjük a történeteket. Érdekessé, változatossá és pörgőssé teszi, bár az események is szépen pörögnek, hiszen Hannáék továbbjutottak a városi fordulón és teljes erőbedobással készülnek a megyei fordulóra, ahol Hanna barátja Patrik is megméretteti magát. Ebben a részben megvoltak mindenkinek a maga problémái és gondjai, amikkel meg kellett birkózniuk, viszont mindig ott voltak egymásnak, segítettek, meghallgatták a másikat, ezek a pillanatok voltak a legszebbek. Nem mentek egymás agyára, mindenki élte az életét, de tudták, hogy fordulhatnak egymáshoz és a közösen töltött idő alatt mindent megbeszélték és öröm volt olvasni. 

A kedvenc szereplőim Xiara és Dávid voltak, ők estek át a legnagyobb változáson , fejlődésen elkileg és testileg is egyaránt. Xiara lelki vívódásait az előző kötet végén napvilágra kerülő levélben már megismertük, ebben a kötetben pedig azt követhettük végig, hogy hogyan jut el oda, hogy mégis elfogadja magát, a származását, a bőrszínét és azt, hogy ezeknek a dolgoknak nagy részét önmaga kreálta és mások feleennyit nem foglalkoznak a dologgal, főleg nem később. Nem azt akarom mondani, hogy nincsen valóságalapja ezeknek a gondolatoknak, de egy részét viszont önmagunk kreáljuk. Xiara családja is szimpatikussá vált ebben a részben, ugyan nagyrészt külső nyomásra, de végre képesek voltak meglátni, hogy a lányuk mit szeretne és nem csak azzal foglalkozni, hogy ők mit szeretének. Elkezdtek megismerkedni a magyar konyhával, hogy Xiarának kedveskedjenek és a végére azt is elfogadták, hogy hagyni kell Xiarát a saját útján haladni. Tényleg igazi jellemfejlődést követhettünk végig náluk. 
A fejlődés Dávidnál is megfigyelhető volt, aki már az előző kötetben átesett az egyik legnagyobb mérföldkövön, de a gyógyulást, felemelkedést ebben a kötetben is folytatta. Szerettem a mentalitását, nem adta fel, próbált mindenáron megoldást találni, hogy segítsen magán, ezért mástól is segítséget kért és nagyon- nagyon kitartó volt. Xiara és Dávid volt akiket a legeslegjobban szerettem, legszívesebben megölelném őket, de természetesen csak virtuálisan ugye.:D A többi karaktert is kedveltem, Hanna, Máté, Áron… talán Hanna volt, aki kevesebbet fejlődött az összes szereplő közül. Amit szeretnék kiemelni, az a szépirodalom vs szórakoztató irodalom vita volt közte és Patrik között. Kiposztolt egy bejegyzést a blogjára, aminek a címmel teljes mérték “Sznobizmus, avagy amikor fentről leszólják a szeretett könyveid. Hát kösz, NE!" Ezzel amúgy én is találkoztam már, akár bookstagramon is. Szerintem senkinek semmi joga beszólni bárkinek azért, hogy mit olvas. Nem mondom, hogy az összes szexi borítós könyvnek van mondanivalója vagy mély irodalmi értéke, de sokban igenis lehet felfedezni értékes gondolatokat. A többi meg szórakozást nyújt, én ezért olvasok. Szeretnék kikapcsolni, elmenekülni a valóságból és ha ebben a szexi fiúkás borítók segítenek, akkor legyen. Tartsuk tiszteletben egymást! Máté továbbra is a szívem csücske, a zongorázó rosszfiú, aki megváltozik a neki tetsző lány kedvéért??? I.M.Á.D.O.M. 

Lenne valaki, akit szeretnék még külön megemlíteni, ez pedig Rajmund, aki igencsak előtérbe került ebben a kötetben és ez nagyon jót tett a történetnek, egy kis frissítés. Az ő életét is a rasszizmus keseríti meg roma származásának köszönhetően. Az tetszett, hogy elkezdett jó útra térni és kedvesebb, nem ítélkezőbb lenni, de talán kicsit gyors volt a pálfordulás.


Összességében tényleg azt tudom mondani, hogy Tibi ebben a duológiában zseniálisat alkotott, a változatosság, a humor, de mégis kellő komolysággal közelítette meg a témákat és tudott váratlan elemeket csempészni a történetbe, ugyan lehetne még egy rész, hogy kicsit jobban ki legyenek dolgozva bizonyos szálak, de engem így is megnyert. Ifjúsági történet, de mégis elgondolkodtatja az olvasókat, én bátran ajánlom mindenkinek, aki kikapcsolódásra vágyik. 

2020. április 6., hétfő

Rácz- Stefán Tibor: Pokolba a jópasikkal! - Könyvajánló

Sziasztok! A mai bejegyzés témája Rácz-Stefán Tibor legújabb könyve, a Pokolba a jópasikkal!, amely Hunor és Gergő kapcsolatának alakulásán kívűl számos fiatalokat súlyosan érintő kérdésekkel foglalkozik, mint például a továbbtanulás és a külföldre költözés kérdése. 





Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak! 

Nem ez volt az első olvasmányom Tibitől, sőt ha számokban beszélünk, akkor ez volt a 4. könyvem, szóval már valamennyire ismerős a stílus. Elöljáróban elmondanám, hogy én nagyon kedvelem a könyveit és a stílusát, a Mikrofonpróba különösen nagy kedvencem, azt szorosan követi a Túl szép, viszont a Pokolba a jópasikkal! a vizuálisan kellemes borító ellenére sem lett a kedvencem, ami nem azt jelenti, hogy rossz vagy nem tetszett, hanem csak annyit, hogy ugyan tetszett és jó volt olvasni, de nem ezt gondolom Tibi legerősebb kötetének.  

Olyan fiatalokat érintő problémákat vetett fel a történet során amelyek a mai fiatalokat nagy mértékben érintik és sokszor nem kapnak megfelelő figyelmet. Önmagunk keresése, szerelem, másság, továbbtanulás, külföldre költözés és új élet kezdése. MIndegyik olyan dolog amely már önmagában is nagy fejtörést okoz, hát még ha ezek együtt csapódnak az emberre. 

Hunor a bátyjával, Koppánnyal és az édesanyjával él vagyis élt együtt, mert a történet elején az édesanyja munkaügyi okokból elköltözik, így kerül képbe a másik főszereplő srácunk, Gergő, aki Koppány legjobb haverjaként beköltözik hozzájuk. Hunor a szóbeli érettségi vizsgák előtt áll, de sokkal jobban érdekli a főzés, mint munka és szenvedély. Nagyon tetszett, hogy a főzős szálat jobban kibontakoztatta az író és nem annyi volt, hogy szeret főzni oké, mehetünk tovább. Némely étel nevétől azért összefutott a nyál a számban, a kifőzdés jeleneteket imádtam és azt is, hogy nem csak Hunorra, hanem a szakácsra is hatással volt ez az egész. Nagyon szeretek főzős videókat nézni és az ilyen könyveket is kedvelem. Szóval Hunor nem akar és nem is jelentkezett egyetemre, mert azzal szeretne foglalkozni, amit szeret és nem x évig ülni még az iskolapadban. Egyébként és ezt teljesen megértem, most én is tanulás helyett írom ezt a bejegyzést nektek. Ugyan szerintem fontos, hogy legyen valamilyen papír a kezünkben, a legtöbb helyen ezt kell bemutatni és a mögötte lévő tudást kevésbé nézik. Ha valakinek sikerül a nyelvvizsgája sem jelenti azt, hogy tud angolul/németül/mandarinul, de van papírja. Viszont azokat is nagyon tisztelem, akik a saját fejük után mennek és készek arra, hogy a fejlődés érdekében megmásszák a szamárlétrát a legaljáról. Hunor aprócska titkáról senki sem tud, őt pedig nem hajtja a vágy, hogy elmondja illetve, hogy tanuljon a szóbelikre, de egyszer kibukik a titok. Mindenhonnan azt halljuk, hogy tanulj, mert kell a papír, tanulj, mert amúgy csóró leszel és stb, de mi van ha valaki utál tanulni és semmi kedve még x évig koptatni a padot és bemagolni sok szart? 

A látásmódját Gergő változtatja meg, amint közelebb kerülnek egymáshoz Gergőről is megtudunk egyet s mást, például azt, hogy semmi esetre sem Magyarországon képzeli el a jövőjét és nyáron költözik Londonba. Kettejük kapcsolata elkezd épülni és alakulni, de vajon kibírja-e a most alakuló kapcsolat ezeket a nem is olyan kicsi súrlódásokat. Ez a külföldre költözés adja a következő kulcsfontosságú témát, ami szerintem napjainkban is jellemző és valószínűleg még jellemzőbb lesz a jelenlegi helyzet után. Én ezzel tudok is azonosulni, nem fogok erről litániát írni, mert ez most nem rólam szól, de én ezt olyan szemmel is tudom nézni, mint valaki, aki gondolkodott már ilyesféle dolgokon. Nem mondom, hogy ezt kell csinálni vagy támogatni, de van benne ráció, mint ahogyan Gergő Hunort is rávezette, hogy meglássa azokat a dolgokat, amik máshol nem feltétlenül így vannak. Nem kolbászból van a kerítés külföldön sem, ott is vannak szegények, ott is vannak társadalmi problémák, ezt azért tudja mindenki. 

Koppány karakteréért nem voltam oda annyira, értem én, hogy védi az öccsét, de egyrészt a legjobb barátjáról van szó, akit régóta ismer, másrészt meg az öccse is felnőtt már, szóval azt a jelenetet a végén máshogyan is meg lehetett volna oldani szerintem, mert egy kicsit tündérmesésen alakult, de amúgy aranyos volt és néha ilyen is kell. 


Összességében azt tudom mondani, hogy szerettem olvasni és szórakoztató volt, de volt, amit hiányoltam, hogy imádni tudjam. 

2020. március 30., hétfő

Jonathan Wilson: A Barcelona- örökség - Könyvajánló


Köszönöm a recenziós példányt a Jaffa Kiadónak! 

Nos elöljáróban elmesélném, hogy hogyan is lettem Barcelona fan. 2014-ben kezdődött a vb idején, előtte kb sosem néztem meccseket, de akkor a csapból is az folyt, illetve egy bizonyos név. Méghozzá Neymar neve. Neymar így, Neymar úgy, de ügyes, de csodás. Annyit hallottam, mondom megnézem ki a fészkes franc ez a csodagyerek, rákerestem a neten, láttam pár videót, aztán elkezdtem nézni Brazília meccseit, majd a sérülése után is elkezdtem követni, illetve megnéztem, hogy melyik klubnál játszik. Így kezdtem el nézni a Barca meccseit, így szerettem meg az egész csapatot, utána olvastam minden játékosnak, a csapat történetének is, sokáig minden egyes meccsüket néztem. Miután Neymar elhagyta a Barcelonát vele már kevésbé foglalkoztam, de a csapatot ugyanúgy követtem, viszont az utóbbi 1 évben kevésbé néztem a meccseket, ha igen, akkor is inkább a BL meccseket követtem. Ez lenne a rövid története a fociszeretetemnek. Ja és azért akartam Barcelonába menni, hogy megnézhessem élőben a stadiont, és ez valóra is vált. A várost is imádtam, nemcsak a stadiont.:D 

Most, hogy a háttérsztorit megismertük, hogy miért is kedvelem ennyire a csapatot érhető, hogy a könyv azonnal felkeltette az érdeklődésem és nem is kellett csalódnom. Nagyon részletes és érdekes információkat olvashattam. Az első fejezet is nagyon érdekes volt, Cruyff nevét sokszor hallottam, de pontosan nem voltam képben, hogy mennyit is tett a mai foci arculatának kialakulásáért. Sokan mondják ,gondolják, hogy jaj ezek csak rugdossák a labdát ide-oda, ostobák mind. Lehet, hogy nem orvosok, gyógyszerészek, mérnökök vagy atomfizikusok, de mégis zsenik, csak a pályán. Teljesen más látásmódot és gondolkodást igényel, mindig pörögni kell, előre gondolkodni és előre látni, egyszerre dolgoznak mentálisan és fizikálisan. Nyilván nem mondom, hogy ezért több tíz millió eurót kell kapniuk, de mégsem illik lenézni, hogy ők csak kergetik a labdát. 

Sok olyan ma híres és elismert edző pályafutásának kezdetéről olvastunk, akik játékosként is megfordultak a Barcelonában illetve esetleg edzőként is. Számos sokak által ismert és elismert játékos neve és története is felbukkant, akik nem feltétlenül a Barcával lettek híresek, de itt is megfordultak és kicsit őket és a játékstílusukat is megismerhettük. Bevallom a csapat történelmébe nagyon mélyen nem ástam bele magam, úgyhogy számos érdekességet megtudhattam. Olyan meccsek történéseibe és részleteibe ásta bele magát az író és tárta fel előttünk a részleteket, amelyek nagyon meghatározóak voltak vagy pozitív vagy negatív szempontból. 

A legtöbb focikedvelőnek szintén ismerős lehet Guardiola és Mourinho kettőse és különböző szemlélete. Míg egyikük követte Cruyff taktikáit és szemléletét, a másik erősen ellenezte, mégis mindkettő zseniális edző a maga módján.

Ajánlanám azoknak akiket tényleg érdekel a taktika és a szemlélet a játék mögött illetve egy kis focitörténelem. Nem mondom, hogy egyben letoltam, inkább mindig olvastam 1-2 fejezetet, amikor kedvem volt, valószínűleg ezért tartott hosszú hetekig az olvasása.:D 
Szerintem ajándéknak is tökéletes, barátnak, apának, nagypapának, vagy bárkinek, akiről tudjátok, hogy érdekelheti. 

Focirajongóknak kötelező!!:D

2020. március 20., péntek

Elle Kennedy: The Chase- A hajsza - Könyvajánló

Sziasztok! A mai bejegyzésben egy januári olvasmányomról szeretnék mesélni nektek, amely az egyik kedvenc írónőm tollából származik, nálunk tavaly év végén jelent meg A hajsza, az Off Campus sorozat spin-off kötete.



Fülszöveg:
Az ellentétek tényleg vonzzák egymást?
Más magyarázatot nem látok rá, miért vagyok úgy oda Colin Fitzgeraldért. Általában nem vonzanak a kivarrt, videojáték-őrült kocka izomagyak, akik lököttnek és felszínesnek tartanak. És az előítéletei mellett az is ellene szól, hogy a bátyám haverja. 
És hogy a barátja belém van zúgva. 
Ja, és említettem már, hogy lakótársak vagyunk? 
Nem, mintha számítana. Fitzy egyértelművé tette, hogy nem érdeklem, holott úgy szikrázik köztünk a levegő, hogy félő, leég tőle a házunk. Én sosem voltam az a fajta lány, aki fut egy pasi után, és nem most fogom elkezdeni. Épp elég gondot okoz nekem az új suli, a seggfej tanárom és a bizonytalan jövőm. Ha a szexi lakótársamnak végre megjön az esze, és rájön, mit szalaszt el… 
…tudja, hol talál.

Az őrjítően jó Off Campus sorozat spin-off kötete. 
Önfeledt órákat akarsz és egy ragyogó olvasmányt? Megtaláltad. 
Szerezd meg magadnak!

Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak! 

Az Off Campus sorozatot nagyon szerettem, bár csak az első három részét olvastam, ennek ellenére nagyon kíváncsi voltam a spin off sorozatra, hiszen rengeteg izgalmas hokis srácot megismerhettünk és kíváncsi voltam, hogy Summer és Fitz között hogyan alakul a kémia. Elle Kennedy nagyon ért a szexi, belevaló hokis srácok megalkotásához, nehéz lenne kiemelni, hogy kit kedvelek a legjobban, mindegyikükben van valami, ami nagyon vonzóvá teszi őket.

Az Off Campus sorozat 2. részében megismert Dean húga, Summer a főszereplőnk, akit kirúgnak a Browntól egy félreértés/baleset miatt, a Briarre megy és kénytelen összeköltözni 3 sráccal, Fitzcel, Hunterrel és Hollisszal, ami már önmagában ígéret egy szórakoztató történetre. Velük már találkoztunk az Off Campus sorozat részeiben is említés szinten, de már akkor felkeltették az érdeklődésem. Olyan nagy események nem történnek a könyvben, a karaktereken van a hangsúly és a fejlődésükön. Kellemes meglepetésként ért, hogy itt nem a fiú volt a z úgymond dominánsabb karakter, megszoktuk, hogy van a belevaló, szexi, magabiztos srác és a visszahúzódó, aranyos lány, A hajszában viszont a sztereotip szerepek felcserélődtek.

Summer egy igazán belevaló, pörgős, vidám személyiség, aki mindenkinek képes mosolyt csalni az arcára. Kívülről nagyon erősnek szeretné mutatni magát, akin nem fog semmi, de közben egy-egy rosszabb jegy, ami nem az ő erőfeszítéseinek hiányából, hanem szimplán a tanulási nehézségeiből származik mennyire el tudja szomorítani.

Fitz karakterét nagyon imádtam, visszafogott, törődő, amolyan igazi magányos farkas típusú karakter,  aki semmit nem ver nagydobra. Olyan, mint egy ölelgetni való plüssmaci, átnyúltam volna a könyv lapjain és megöleltem volna. Annyira jó volt olvasni, hogy milyen szenvedéllyel és alázattal beszélt a művészetről és a saját alkotásairól.

Szerintem ők ketten tökéletes kiegészítik egymást, az előnyös tulajdonságaik egymás felett felerősödnek és a kevésbé előnyös tulajdonságaik fejlesztésén pedig egymás segítségével dolgoznak, harmóniában. Azért ne higgyük, hogy nem izzott a levegő és sercegtek a lapok, a szokásos kémia itt is megvolt a karaktereink között. Ugyan volt egy 3. személy is, de nem mondanám kimondott szerelmi háromszögnek a dolgot, ne riasszon el senkit.

Összességében nagyon élveztem az olvasást, tuti újra fogom olvasni a közeljövőben, nagyon kedvelem, amikor a karakterek között ennyire érezhető a kémia és azt, hogy egymáshoz passzolnak. A trilógia további könyveit is várom, remélem hamarosan megjelennek azok is, Jake Connelly és Hunter történetei. Elle Kennedy nagy mestere annak, hogy egy sorozat következő részeire is felkeltse az ember érdeklődését, mert mindig egy olyan párost kapunk, akit már az előző részek valamelyikében megalapozott és felkeltette az érdeklődésünk.

Ha egy szórakoztató, gyorsan olvasható, romantikus történetre vágytok szexi hokis fiúkkal és jó karakterekkel akkor nagyon ajánlom!:)