2019. július 19., péntek

Király Anikó: Csak barátok? - Könyvajánló + a barátságról


Sziasztok! Ma Király Anikó legújabb könyvéről hoztam ajánlót, illetve mellé a bejegyzés második felében a barátságról olvashattok,ha érdekel.


A könyvet köszönöm a Menő Könyveknek!

Humoros, szórakoztató,de tanulságos történet a barátságról, a felnőtté válásról és az ezekkel járó változásokról. 

A könyv szerkezete is nagyon különleges, a hátoldalon a fülszöveg helyett egy másik borító kapott helyet fejjel lefele. A rózsaszínes oldalon Zorka szemszögéből ismerhetjük meg az eseményeket, a másik, kékes borítós oldalról pedig Botond szemén át olvashatjuk a történetet. Az elején megtudjuk,hogy egymás szomszédságában élnek, gyerekkoruk óta barátok,de egy összetűzés miatt 4 éve nem beszélnek,sőt minden lehetőséget megragadnak,hogy minél jobban keresztbe tegyenek a másiknak. Az egyik ilyen kísérletük viszont intővel végződik, ezután Botond az első aki úgy érzi,hogy ideje elásni a csatabárdot,hogy több ilyen ne forduljon elő. Zorka kezdetben nincs oda az ötletért.

A könyv az intő utáni 1 hetet dolgozza fel, minden fejezet egy nap történéseit írja le. Amíg próbálnak kibékülni is rengeteg vicces szituációt produkálnak, de azt is megismerjük,hogy kisebb korukban milyen csínytevéseik voltak. Hihetetlenül sokat nevettem, nagyon érdekes és humoros szituációkba keveredek bele együtt. Nekem is volt néhány vicces szituációm kisebb korokban,de ők überelhetetlen párost alkottak.:D Sajnos a felnövés és a felnőtté válás során elszakadtunk egymástól és már nem igazán volt olyan a kapcsolatunk,mint előtte. Hasonlóan, Boti és Zorka barátsága is megsínylette ezt az időszakot. Természetes,hogy mindenki változik és átalakul a személyiségük. 
Nem volt egyikük sem hibátlan, 16-17 éves korában szerintem senki sem az. Viszont a köztük lévő konfliktus okait szerintem ha leülnek és bocsánatot kérnek meg lehetett volna oldani hamarabb is. 
A szülők és Barbara néni is nagyon szórakoztatóak voltak. 
Szerettem a belső monológjaikat olvasni és látni,hogy hogyan alakul át a másikról alkotott kép a fejükben. 
A könyv közepén pedig van egy rész,amit ha szétvágunk egy másik hétnek a történéseit olvashatjuk és megtudhatjuk,hogy merre is alakult kettejük kapcsolata.

Szerintem minden korosztálynak tartogat valamit a könyv, elgondolkodtat,felvidít,de azért leginkább a fiatalabb korosztálynak ajánalanám, ajándéknak is ideális választás.
Én 19 (lassan 20,omg) évesen is nagyon jól szórakoztam rajta. Úgy látszik Anikó könyvei nálam nyaralásra jutnak mindig, első könyvét, a Strand,papucs,szerelem című történetet is nyaraláson olvastam, azt is nagyon ajánlom. 
Király Anikó is felkerült azon magyar írók listájára,akinek a munkásságát és új könyveit figyelemmel szeretném követni. 




Fülszöveg: 

Zorka és Botond nem csak barátok. Hanem ellenségek is. Pedig gyerekkorukban minden idejüket együtt töltötték. Mostanában viszont szóba sem állnak egymással, vagy ha mégis, abban sincs sok köszönet. Kitömött hód, poroltó, amőbákkal teli befőttesüveg: nem válogatnak az eszközökben, ha arról van szó, hogy bosszút álljanak a másikon. Hogy miért? Egy Hányó lányról szóló képregény, egy bukásról terjesztett pletyka – az okok a régmúltba nyúlnak vissza. Csakhogy ideje rendezni a kapcsolatukat, ha nem akarják, hogy minden összedőljön körülöttük. Sikerülhet helyrehozni a barátságukat, vagy valami egészen más lép a helyébe?


Barátság

Most pedig,ahogy a címben is írtam,szeretnék egy kicsit az én baráti kapcsolataimról írni. Instagramon arra szavaztatok,hogy legyen több személyesebb bejegyzés és én is úgy látom,hogy szeretitek ezeket. 

Számomra mindenféle emberi kapcsolatban a kommunikáció, a tisztelet, az őszinteség, bizalom és a lojalitás a legfontosabb. Ha ezek bármelyike nincs meg nálam valami nem működik jól. Továbbá az is nagyon fontos,hogy képesek legyünk megérteni és elfogadni a másik álláspontját dolgokról. 
Én olyan ember vagyok,hogy ha valakivel szemben megtörik a tisztelet vagy a bizalom,akkor már nem tudok ugyanúgy viselkedni és nem tudom elfelejteni,hogy ez megtörtént. Megbocsátok,de nem felejtek.
Alapvetően én inkább magányos farkasnak gondolom magam, szeretek egyedül lenni és szeretem egyedül elintézni a dolgaim,de megvan a kis falkám akikkel szeretek együtt lenni. De tudom,hogy a nap végén úgyis csak magamra számíthatok egyedül. 
Ettől függetlenül fontos és jó,ha vannak olyan emberek akikkel jól érezzük magunkat és néha összefutunk,hogy egy kicsit kiszakadjunk az unalmas napjainkból. 
Jó párszor találkoztam pl. molyon is olyan írással,hogy valaki nem nagyon talál barátokat. Nem egyszerű kérdés, mert mindenkiben megvan az elképzelés,hogy ő milyen barátokat szeretne,csak sokszor a valóságnak ez nem felelnek meg. De ne csüggedjetek, mert ha nem suliban akkor a munkában lesznek olyan emberek akivel jobb viszont tudtok kialakítani. Ami még fontos,hogy próbáljunk olyan helyekre és eseményekre menni,amik megfelelnek az érdeklődési körünknek és több ember is van ott,mert így biztosan van már egy közös téma ami mentén el lehet indulni. Nem kell mindenkiben az örök legjobb barátot keresni,ugyanúgy mint minden szembejövő férfiban/nőben a jövendőbeli férjet/feleséget. Hagyni kell a dolgokat alakulni maguktól. 

Általánosból abszolút nem maradtak meg barátaim. Volt kettő nagyon jó, míg egy szép napon teljesen elárultak és megtörték a bizalmam. Ők másokkal lettem jóban, én meg 8.-ra egyedül maradtam. 
Gimiben 9.-ben egy lánnyal voltam jóban, azzal aki mellett ültem, majd második félévben elkezdtem egy kb. 8-9 lányból áló társasághoz orientálódni és 10.-től már inkább velük beszégettem,majd 2 lánnyal együtt kiváltunk és megalkottuk a saját kis csoportunkat,de a többiekkel is jóban maradtunk persze.
Szóval nem kell fogjátok már első nap megtalálni a barátaitokat vagy azt akivel jóban lesztek. Szépen megismeritek egymást és majd azután. 
A 2 lánnyal nagyon jóban vagyunk, ugye ők ebben az évben egyetemre mentek és ez egy kicsitt próbára tette a kapcsolatunkat,de megoldottuk. Remélem azt is kibírja,amikor én is jövőre egyetemen leszek. 
A gimiből még egy fiút tudnék kiemelni,akivel 9. előtt kezdtünk beszélni és végig,azóta is jóban vagyunk. Nem beszélünk minden nap,de időnként megbeszéljük,hogy kivel mi történt és keressük a másikat. 
Sulin kívül pedig szintén egy fiút tudok kiemelni, akit lassan 14 éve ismerek,de mégis olyan 3-4 éve vagyunk igazán jóban. Talán ő az aki ebben az évben a legjobban megértette,hogy min megyek keresztül és hogy érzem magam (szarul). 
Amit nem hagyhatok ki, az a bookstagram. Számos nagyon jó ismerősre tettem szert,akik sokszor jobban megértettek és többet foglalkoztak velem,mint olyanok akiket jó pár éve ismerek. Már csak értük is megérte elkezdeni az oldalt és tényleg nagyon hálás vagyok,hogy jóban lettünk. Anikóval már személyesen is találkoztunk, remélem jövőre még többet fogunk. Remélem egyszer a többiekkel is össze tudjok hozni,mert jó lenne személyesen is beszélgetni. 
❤️ Anikó, Dorka, Lívi, Szandi, Bogi ❤️
Szóval az interneten is lehet ismerkedni,de azért óvatosan,hogy hol és kivel! 

Néhány idézet

Kevésbé pozitív:
A friend is nothing, but a known enemy. - Kurt Cobain

Már pozitívabb:
A strong friendship doesn't need daily conversation or being together. As long as the relationship lives in the heart, true friends never part. 

A könyvből: 
Mindenki változik, ezért nehéz a gyerekkori barátságokat életünk végéig megtartani. De szerintem azok a legértékesebb barátságok,amik a nagy változásokat is átvészelik. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése