Sziasztok! Ma egy nyárra hangolódós, illetve tökéletes nyári, vízparti olvasmányt hoztam nektek.Köszönöm a Magnólia kiadónak a recenziós példányt.
Fülszöveg:
A nagymama mindig azt mondta, hogy a tónál jó dolgok történnek, és Alice pontosan tudja, hogy ez igaz. Tizenhét éves volt, amikor Nan vidéki házikójában töltött egy nyarat Barry’s Bayben; ott készült az a fénykép, amin három vigyorgó kamasz feszít egy sárga motorcsónakban, és ami örökre megváltoztatta a lány életét.
Mostanra Alice a kamera másik oldalán él. Fotósként a háttérben érzi magát igazán otthon, hagyva, hogy mások legyenek a középpontban. De az utóbbi időben egyre erősebben vágyik valami többre. Így, amikor Nan váratlanul elesik és eltöri a csípőjét, Alice elhatározza, hogy mindketten visszamennek Barry’s Baybe, még egy nyárra a régi, varázslatos helyre.
Csakhogy a csendes újrakezdést hamar megzavarja egy ismerős sárga motorcsónak zúgása… és a férfi, aki vezeti. Charlie Florek tizenkilenc volt, amikor Alice titokban lefotózta. Mostanra magabiztos és megnyerő felnőtté vált: a humora még Nan arcára is mosolyt csal, Alice-nek pedig eszébe juttatja, milyen volt tizenhétnek lenni, amikor az élet még egyszerű volt, a fotózás pedig csak játék.
A tóparti napok és az éjszakai csónakázások gyógyírként hatnak Alice lelkére, egészen addig, míg Charlie tekintete össze nem fonódik az övével. Mert Alice látja az embereket – ezért is olyan jó a munkájában –, de most először érzi, hogy valaki őt is igazán látja. És talán épp ez a tekintet az, ami miatt újra hinni kezd a szerelemben.
Rendeld meg ITT!
Gondolataim a könyvről:
2 éve olvastam a Minden elmúlt nyár könyvet, Sam és Percy történetét, ahol már Charlie is szerepet kapott és érdekelt is a karaktere. Amikor megláttam,hogy az Egy aranyló nyárral ismét Barry’s Baybe utazhatok, akkor tudtam,hogy el kell olvasnom.
Mostmár jóval az első kötet eseményei után járunk, Charlie 35 éves, sikeres a munkájában, menő lakása és autója van Torontóban, ám mégis van valami,ami zavarja. Az édesapjuk pont 35 évesen hunyt el, emiatt Charlie is úgy érzi,mintha kifutna az időből. Hírét tekintve nőcsábász, de Barry's Baybe lazulni tér vissza, amíg nem találkozik Alice-szel.
Alice fotós, de nem találja örömét a munkájában, elhagyta a pasija, úgyhogy szinte kapóra jön a nagymamája csípőműtétje. Barry’s Baybe utaznak, hogy könnyebben tudjon lábadozni Nan és Alice van mellette. Charlie pedig segít nekik ezzel-azzal.
Annyira szeretem az írónő történetmesélését, mintha pörögne előttem egy tökéletes nyári film, úgy érzem, mintha én is részese lennék a történetnek. Való igaz, hogy nagyon hasonló a történeteinek a lefutása, de ha működik?! Szeretem az olvasmányos, leíró stílusát és látok magam előtt minden képkockát.
Nagyon szerettem Alice és Charlie párosát, ahogy egyre inkább megismerték és megszerették egymást a szemünk láttára. A kapcsolatukat a való élet problémái tarkították, munka, egészség, távolság, jövő kérdése mind felmerültek, de mindegyiket megoldották. Szerettem a közös, vicces pillanataikat, egy nagyon árnyalt párost kaptunk, én jobban is szerettem őket,mint a Percy és Sam párost. 😊 Én nagyon bírom a csipkelődő párosokat, úgyhogy őket is emiatt kedveltem, tetszett, hogy beszólogattak egymásnak.
Mindketten nagyon sokat fejlődtek egymás mellett a történet során. Alice végre újra megtalálta, hogy mit szeretett a fotózásban és, hogy a jövőben milyen irányt szeretne követni. Charlie pedig ráébredt, hogy élni kell és nem szabad félelemben élni.
Éreztem a végén a csattanót, úgyhogy nem lepődtem meg, de így is bekerült a kedvenceim közé ez a könyv.
