Sziasztok! Ma a Bűnösök trilógia második részéről hoztam a véleményem. Köszönöm a recenziós példányt a Menő könyvek kiadónak!:)
A nagysikerű Az én hibám folytatása!
Izzó vágy, harag, forró szenvedély
A perzselően szenvedélyes és pörgő cselekményű A te hibád Mercedes Ron trilógiájának második kötete, egy tiltott szerelem története.
Mikor Noah beleszeret Nickbe, tudja, hogy sosem lesz könnyű a kapcsolatuk. Vibrál közöttük a levegő, és ha együtt vannak, csak úgy repkednek a szikrák. Az elmúlt nyár óta Noah úgy érzi, a szenvedély legyőzheti a félelmeiket, de most, hogy elkezdődik az egyetem, zűrösebb lett az élete, ami csak megnehezíti a kapcsolatukat. A köztük lévő korkülönbség, az egyetemi élet, a bulik és belső démonjaik nem könnyítik meg a dolgukat, és rá kell döbbenniük, hogy még mindig nem ismerik jól egymást.
Bárhogy is próbálkoznak, a köztük lévő szakadék tovább mélyül. Sikerülhet-e Noah-nak legyőzni a félelmeit és újra megbízni valakiben? Félre tudja-e tenni Nick a múltját és kinyitni a szívét?
Vagy a kapcsolatuk felégeti mindkettőjük életét?
Hol is kezdjem...1 perccel ezelőtt fejeztem be a történetet, amely kicsit lassan indult be számomra, aztán a végére igazi hullámvasútra ültetett fel az írónő és csak pislogtam, hogy mennyi dráma van. Az idei évem első olvasmány Az én hibám volt, akkor is említettem, hogy ez egy tipikus guilty pleasure olvasmány számomra, tudom, hogy mennyi hibája van, a szereplők és az egész kapcsolat is toxikus, de mégis annyira be tud szippantani és nem ereszt.
Még egy icipici kitérő, ha esetleg nem tudtok róla, akkor készült adaptáció az első részből, amely szerintem egy kifejezetten jó film lett és meglepően könyvhű, én már többször láttam. Szintén ismételni tudom magam, tökéletes guilty pleasure film, úgyhogy nézzétek ti is, prime videon elérhető.
Na de ugorjunk is vissza a könyvre, mert Noah és Nick viharos kapcsolatáról sokat lehet beszélni. Elképesztő, hogy nekik nem volt egy nyugodt napuk sem, ők nem ültek le filmet nézni, romantikázni, mint egy normális pár, ők állandóan összekaptak valamin. Náluk csak a két véglet létezik, abból is általában inkább a veszekedős, viharos oldalon vannak és nem a nyugodt oldalon.
Az elején nehezen indult be, lassabban is haladtam a könyvvel, teltek a napok, de valahogy nem jutottak egyről a kettőre. A szülők abszolút nem fogadták el a kapcsolatukat, így a találkozás is kissé nehézkes volt, Nicholas elköltözött és dolgozni kezdett, hogy megmutassa az apjának, hogy már nem olyan, mint régen. Hiába, mert mégis sikerült belebonyolódnia hajmeresztő szituációkba. A könyv második fele lett igazán izgalmas, felpörögtek az események. Noah elkezdte az egyetemet, új barátok, bulik, Nick-kel való kapcsolata pedig egyre inkább viharossá vált.
Nick nagggyon toxikus szerintem, irányításmániás, mindig az legyen, amit ő akar és ahogy akarja, kisajátítja Noaht teljesen. Én nagyon nem szimpatizálok az ilyen extrém viselkedésekkel, szerintem mindenkit megillet a szabadság és a bizalom, régen rossz, ha valaki ennyire nem bízik a másikban. Az anyja viselkedése miatt érthető valamilyen szinten Nick viselkedése, de mégis úgy gondolom, hogy az említett terápiát még lehetne folytatni nála és ezt a legjobb indulattal mondom. Szerintem ez a fajta kontrollmánia már ijesztő. Főleg ha társul az erőszakkal. Úgyhogy Nick viselkedése nagyon távol áll az ideálistól.
Noahról is van mit írni bőven, az előző könyvben történt események illetve a gyerekkori traumák teljesen kicsúcsosodtak nála és kristálytiszta, hogy külső segítség is kell, hogy kezelni tudja a félelmeit, szorongását. Elkezdi az egyetemet és sokáig kérdés nála az, hogy hol is lakjon, Nicholasnál vagy koliban? Nyilván Nick az első opciót sulykolja, mindenki más pedig a másodikat, Noahnak pedig fogalma sincs mi legyen, de mégis az utóbbi mellett dönt, ezzel újabb vitát szítva kettejük között. Ezzel a lány belecseppent az egyetemi élet krémjébe, egy igazi belevaló lakótárssal maga mellett, Briarrel, akiről később kiderül még ez-az. Bulik, fiútársaság és persze ezek mellé Nick kiakadása is megjelenik.
A két karakterünk láthatóan nem egyszerű eset, az első részben sem voltak azok, de ez most sem változott. A történet kicsit emlékeztet az Afterra, bár annál izgalmasabb és legalább vannak olyan események, amikre felkapom a fejem. Így volt ez a könyv utolsó 80 oldalán, amit egyszerre olvastam el, nagyon kíváncsi voltam, hogy mi lesz a végkifejlete ennek a sok drámának és azt kell mondjam, hogy erre nem számítottam. Bár gondolhatná az ember, hogyha az exfeleség, exbarátnő, jelenlegi feleség és mindenki is egy helyen van, akkor az nem biztos, hogy egy békés estét eredményez. Nem is eredményezett, egyik bomba után jött a másik, de nem spoilerezek.:) Az biztos, hogy az írónő ezzel a befejezéssel elérte, hogy a következő részt is elolvassam és folytattam a kis toxikus párosunk drámáját továbbra is.
Viccet félretéve sokat szidtam Noaht és Nicholast is, de az biztos, hogy szeretik egymást, úgyhogy kíváncsi vagyok, hogy sikerül-e megoldani a problémáikat. Ha szeretitek az ilyen tipikus tinis, guilty pleasure regényeket, akkor ajánlom.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése