Sziasztok! Ma Rachel Hollis nemrég megjelent könyvéről hoztam egy kis ajánlót. Ha megengeditek még egyszer nem írom le a címét, mert 3-szor kellett ránéznem a borítóra a bejegyzés címének írása közben.:D
A recenziós példányt köszönöm a Partvonal kiadónak.
Nagyon örülök,hogy elolvastam ezt a könyvet, úgy érzem sokat adott, már csak ahhoz is,hogy kicsit jobban érezzem magam,mert az nagyon ráférne kicsiny lelkemre, szegényemet hónapok óta terrorizálom a dilemmáimmal. Nem olvastam túl sok önfejtesztő, önsegítő könyvet, mert engem nagyon zavar,amikor valaki úgy állítja be,hogy az élet MINDIG milyen csodás, gyönyörű és legyél boldog, ugrálj örömödben meg élvezd. Az élet valóban tud nagyon jó lenni, de kurva szar is. Egyszer mindennek vége lesz, a rossz dolgoknak is,meg a jónak is. Visszatérve emiatt kicsit tartózkodom ezektől a könyvektől, de Rachel könyve nagyon humoros, elgondolkodtató és valós.
Minden fejezetben egy általa és sokunk által magunknak bebeszélt téves dolgokról,hazugságokról mesél el egy történetet és leírja,hogy ő hogyan kerekedett felül ezeken. Próbál minket is arra buzdítani,hogy higgyünk magunkban és az álmainkban,mert csak rajtunk múlik. És ez valóban igaz is, tényleg el kell hinnünk,hogy az életünk rajtunk és a döntéseinken múlik. A szomszéd Magdi asszony hiába akar belepofázni,hogy te mit csinálj és a köcsög főnök elnyomni a tehetséged,mert ha te elhiszed magadban,hogy képes vagy elérni a céljaidat és ezért mindent elkövetni teljes erődből,akkor senki nem állíthat meg. Az életünket csak mi irányítjuk, csak mi változtathatunk rajta és ha elhisszük,hogy sikerülhet,akkor sikerülni is fog. Én is tudnék példát mondani arra,amikor tudatosítottam magamban és megpróbáltam elhinni,hogy ez a vizsga most sikerülni fog, azt az 50 percet legjobb tudásom szerint meg fogom csinálni,mert képes vagyok rá. Eszméletlenül fontos,hogy saját magunknak támaszt nyújtsunk és ne húzzuk le magunkat olyan dolgokkal,hogy én ehhez kevés vagyok. Nem vagy kevés, szedd össze magad,hidd el,hogy menni fog és menni is fog,ha előzetesen mindent megtettél.
Nem a csoda boldogságot meg ilyeneket akarom itt promotálni,mert nekem is vannak nagyon szar napjaim,amikor ne szóljon hozzám senki és mindenkit elküldenék a búsba ( van,hogy meg is teszem), szóval nem én leszek az aki a 0-24-es pozitívitásról osztja az észt. Meg semmiről sem akarom osztani az észt,mert mindenki a maga életének irányítója. A könyvben sem erről van szó, nekem abszolút pozitív csalódás volt a kellemes stílusa.
Rachel nagyon ráérzett arra ,hogy milyen téves képzetei vannak a legtöbb nőnek és erre próbál rávilágítani és arra,hogy gondolkodjunk el ezeken a hazugságokon, és nézzünk szembe az igazsággal. Én is sok olyat találtam ami rám is igaz és megfontolandó dolog, ezért is tetszett nagyon ez a könyv,mert szerintem mindenki talál legalább egy olyan fejezetet,amelyet a saját életére tud vonatkoztatni. Nem vagyunk ugyanolyanok, mindenkinek mások a céljai, mások a világnézetei és a problémái is, de mindannyian megtehetünk annyit,hogy kinyitjuk a szemünket és a lelkünket a könyv olvasása közben. Rachel megpróbálja felnyitni a szemünket és segíteni,hogy ezeket a dolgokat látva megpróbáljunk esetleges változtatni,vagy kicsit máshogyan gondolkodni.
Közvetlen, baráti hangnemben íródott, olyan,mintha egy régi barátnővel beszélgetnénk. Annyira kedves és szimpatikus,hogy tényleg szívesen beszélgetnék vele egy kávé és süti mellett.
Nagyon ajánlom szórakozásnak egy délutánra vagy a tengerpartra,és akkor főleg,ha egy kis lelkifröccsre van szükségetek. 5 csillagot ért el nálam.
Zárásként:
HIGGYETEK MAGATOKBAN!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése