2021. február 11., csütörtök

Mesés könyvajánló

 Sziasztok! A mai bejegyzésben 2, leginkább gyerekeknek szóló könyvet mutatnék be nektek. Köszönöm a recenziós példányokat a kiadónak!  



                                     Bella Swift: A kiskutya, aki unikornis akart lenni

Mindig légy önmagad – kivéve, ha lehetsz unikornis is!

Milli, a mopsz épp karácsony előtt veszíti el az otthonát, de szerencsére Anna családja befogadja egy hétre. A játékos kedvű kiskutya nagyon megszereti Annát, és nagyon szeretne örökre vele maradni. De Anna nem vágyik kutyára – ő egy unikornist szeretne, legalábbis Milli szerint. 
Sikerül-e Millinek unikornissá változnia? Ha rájönne, mit kell ehhez tennie, akkor talán valóra válhatna az álma, hogy otthonra találjon.


Létezik ennél cukibb történet és borító? Kiskutya, unikornis...minden ami kell.:D 

Az elején megismerjük Millit, a kis mopszot, aki nagyon szeret hatalmas rumlit csinálni maga körül, amit a "kedves" gazdája kevésbé tolerál, mert neki csak azért kellett egy kiskutya, hogy berakhassa a táskájába és mutogathassa. Hamar megunja, hogy foglalkoznia kell Millivel, ezért visszaviszi a menhelyre.  A menhelyen már nincs hely még egy kutya befogadására, így pont kapóra jön egy család, akiknek nagyon megtetszik Milli és befogadják. Bebizonyítják, hogy nincs olyan, hogy problémás kutya, kellő odafigyeléssel és energiával meg lehet tanítani minden kisállatot, hogy megfelelően viselkedjen. Nem azért csinálnak kupit, nem azért rágcsálják meg a cipőket, mert ők kárt akarnak okozni, hanem ők csak kis élőlények, akik még nem tudják, hogy a gazdi cipője helyett a játékokat kellene rágcsálni. 

Milli sokáig félt attól, hogy mennie kell és a lányok jobban örülnének egy unikornisnak, ezért minden turpisságot elkövetett, hogy valahogy unikornissá varázsolja magát, de a végére rájött, hogy ő így tökéletes, mint egy kiskutya és nem kell unikornissá változnia, hogy szeressék. Nagyon tanulságos történet, hogy hiába akarunk mások lenni, hiába várjuk ettől a megváltást és a boldogságot, pedig ez csak nagyon kevés esetben igaz. Sokkal inkább arra tanít a történet, a felelős állatartáson kívül, hogy fogadjuk el magunkat és ne akarjuk más emberek lenni, mert mi így vagyunk tökéletesek. Milli is kiskutyaként tökéletes, az unikornis szerep meg hát marad az unikornisoknak. Félreértés ne essék, itt nem a személyes fejlődésről beszélek, meg arról, hogy az ember nem változtathat magán, mert nem erről van szó. Ha valami nem tetszik magunkon és tudjuk, hogy meg tudjuk változtatni valamilyen formában és úgy jobban érezzük magunkat ám legyen, de ezt csakis magunkért tegyük, ne azért, mert xy jobban elfogadna vagy jobban tetszenénk valakinek. 

Mindenki úgy csodálatos ahogy van, ha kutya, ha unikornis! 



Kertész Edina: Lajhár, a sztár 

Lona szeretné, ha az osztály menő lányai, Menta Málna és Napsugár bevennék maguk közé a csapatba. Igyekszik felhívni magára a figyelmet. Fotókat készít magáról, amik felkerülnek róla az internetre. De nem hozzák el a várva várt sikert, sőt, mindenki kineveti, osztálytársaik gúnyolódásának céltáblája lesz. Még szerencse, hogy új barátra talál Drazsé, az elszánt környezetvédő személyében, és feltűnik az életében Pedró nagybácsi is, aki a messzi Costa Ricából érkezik. 
Ám Pedró bácsi mégsem az, akinek mondja magát, és egy iskolai bulin minden összekavarodik… Sikerül Lonának rátalálnia arra, amiben igazán jó, és segíteni Pedró bácsinak otthona, a nemzeti park megvédésében?


Amikor megláttam a borítót rögtön felkeltette az érdeklődésem, mert nagyon cukinak találom a lajhárokat, így el akartam olvasni a történetet, amelyben egy lajhár kapja a főszerepet. Nem teljesen tudtam, hogy mit várjak, de pozitív csalódás volt a könyv, IMÁDTAM. Kisiskolásoknak, alsó tagozatosoknak kötelezővé tenném, szerintem zseniális alkotás, mind a téma, mind a belső kialakítás miatt.  

Az elején megismerjük Lonát, a lajhárt, akinek egyetlen vágya, hogy befogadja maga közé a triumvirátus, Napsugár, Málna és Menta. Ezért képes mindent bevetni, amire csak lehetősége van, műkörmöket csináltat az édesanyjával, regisztrál instagramra és a lányoktól ellesett pózokat alkalmazva szelfiket készít, abban reménykedve, hogy ha sok lájkot kap az majd meghozza számára a várt népszerűséget. 

Sajnos ez egy valós és szomorú dolog manapság és nagyon tetszett, hogy az írónő ilyen erőteljesen megjelenített a social médiát, hiszen napjainkat ez teljes mértékben áthatja és szinte mindenki használja. Sok pozitívuma van, ennek egyik példája a könyv során is megjelenik, de számos negatív oldalát láthatjuk, amikor Lonát kezdik bántani online. Az online bullying borzasztó dolog, őszintén szólva én sosem értettem, hogy miért jó valakit nyilvánosan cikizni és bántani és, hogy egyesek miért nem gondolnak bele tetteik következményeibe és ez hogyan érint másokat. Nem azért, mert egy szent vagyok, de ha engem valami zavar azt privátban szoktam intézni, na mindegy is... Számomra az online bullying tényleg elfogadhatatlan és felháborító, amikor a könyvben olvastam róla olyan ideges lettem és szomorú Lonáért. Senki nem érdemli ezt, de sajnos sokakat érint, főleg a fiatalok körében. De, hogy ne csak a negatív dolgokat említsem, mert az írónő is kiemelte, hogy lehet hasznos és pozitív célokra is használni a közösségi oldalakat, olyanoknak nyújhatunk segítséget és követőket és a világ minden táján élő embereket bevonva, akik maguktól nem tudták volna megoldani az adott problémát, de tudjuk, hogy sok kicsi sokra megy és, ha a nagy követőtáborral rendelkező emberek egy adott ügy mellé állnak, akkor a határ a csillagos ég. 

Még ki szeretném emelni, hogy mennyire interaktív ez a kötet, színezhetünk benne, de számos kérdésben megszólít minket is a történet, válaszolhatunk mi is adott kérdésekre. Az illusztrációk nagyon szépek, igazán cuki lett minden karakter, főleg Lona, illetve a lila szín nemcsak a borítón jelenik meg, hanem a könyvben a betűk, illetve a rajzok is lila színűek, szerintem nagyon egyedi. A betűtípusok is váltakoznak, hol kisebb, hol nagyobb, hol el kell fordítanunk a könyvet. 

Maga a történet szívmelengető és nagyon aranyos, de azt nem részletezném, meghagyom nektek, hogy megismerjétek, amikor olvassátok. 

Összességében egy kívül-belül különleges könyvet olvashattam, amelyet bátran ajánlok mindenkinek, kisebbeknek azért, hogy kicsit átgondolják, hogy milyen a felelősségteljes social média használat, megismerjék az online bullyinget és a kirekesztést, nagyobbaknak pedig azért, mert nagyon cuki. Szerintem abszolút megállja a helyét oktatókönyvként is, amely egyszerre szórakoztat és egyszerre hívja fel a figyelmet bizonyos témákra, tele aktuális problémával. 


Most összefoglalom az összefoglalásaimat, mindkét könyv amellett, hogy nagyon cuki kívül- belül, számos nagyon hasznos gondolatot tartalmaz, ha az ember nyitott arra, hogy ezeket befogadja és értékelje. Ha lenne gyermekem biztos elolvasnám vele mindkettőt és ha még nem érti magától ezeket a gondolatokat, akkor megpróbálnám valamennyire elmagyarázni és később újra a kezébe adni, amikor már magától is megérti, hogy óóóó, hát erről beszéltünk. Én személy szerint imádom az ilyen típusú meséket, nektek is bátran ajánlom mindkettőt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése