Sziasztok! Idén végre minden kötelességtől mentesen olvashattam karácsonyi és nem karácsonyi könyveket. Az egyik A karácsonyi házikó volt, erről fog szólni a bejegyzés:)
Köszönöm a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt!
Fülszöveg:
Hull a hó, kigyúlnak a csillogó fények a gyönyörű faluban, Hopley-ban, ám a harmincéves Holly Hanwell egyáltalán nincs karácsonyi hangulatban… Miután a barátja váratlanul szakított vele, Holly csendes karácsonyra készül meghitt kis házikójában.
Elhatározza, hogy messziről elkerüli az ilyenkor szokásos vidéki ünnepségeket, és minden olyat, ami a férfiakra emlékezteti. Egészen addig, amíg bele nem botlik az új jövevénybe, a vonzó Edwardba. A kettejük között kibontakozó vonzalom dacára Holly érzi, hogy sebzett szívét nem hagyhatja védelem nélkül, ezért elhatározza, hogy idén karácsonykor NEM lesz szerelmes.
Az ünnepi varázslat azonban működésbe lép, és kettejük útja folyton keresztezi egymást. Amikor Holly rájön, hogy érzései egyre mélyebbek a jóképű, de problémákkal küzdő Edward iránt, felfedez egy titkot a férfi múltjában, ami megkérdőjelez mindent, amit eddig tudni vélt róla.
Vajon Holly és Edward ünnepi románca véget ér, mielőtt még elkezdődött volna…?
Véleményem:
A karácsonyi házikó a hangulatos borítójával és gyönyörű élfestésével hamar felkeltette az érdeklődésem, tudtam, hogy az ünnepi időszakra be kell illesztenem az olvasmányaim közé. Az elején annyit el kell mondanom, hogy én kicsit több romantikára számítottam, de igazából így is élvezhető volt a történet. Abszolút nem egy pörgős, cselekményközpontú olvasmány, sokkal inkább az érzelmek és a karakterek vannak a középpontban. Nem feltétlenül mondanám egy szuper cuki sztorinak sem, sokkal komolyabb, de közben mégis nagyon szép, úgyhogy aki komolyabb, érzelmekkel, mondanivalóval teli történetre vágyik, annak bátran ajánlom.
A történetet 3 szemszögből követhetjük végig E/3 személyben, amire az elején nekem nehéz volt ráhangolódni. Edward,a kislánya Eliza és Holly szemszögét olvashatjuk. Edward egyedül neveli Elizát, a színésznő felesége, Cressida Carr elhagyta őket és inkább a karriert választotta. Új városba költöznek, főleg azért, mert Eliza nem érezte jól magát az előző iskolájában. Holly lesz a tanítónője, akinek szintén megvannak a maga démonai.
Mindegyikükről szerettem olvasni, Edward nagyon szimpatikus volt, hogy Elizát helyezi mindig előtérbe, átjött a szeretete és törődése a lapokról. Nem lehet egyszerű egy 8 éves kislányt egyedül nevelni, főleg költözéssel együtt, de szerintem remekül helytállt és mindig nagyon igyekezett. Közben pedig a munkában is helyt kellett állnia, hiába érezte kudarcnak sokszor, amit csinál, szerintem jó munkát végzett. Különösen tetszett, ahogy kiállt Cressidával szemben és óvta Elizát.
Eliza egy csupaszív kislány, nagyon bölcs, kedves és imádja az apukáját. Tudjátok vannak ezek a tipikus old soul emberek/gyerekek, na ő is olyan. Sokkal komolyabb, mint a korához illik, de az előző iskolában sokat bántották.
Holly is igazán kedvelhető nő, akinek szintén megvannak a gondjai. Véget ért egy 10 éves kapcsolata, ahol a férfi egy igazi kis patkány volt, ha mondhatok ilyet. A nő nehezen tudja feldolgozni ezt is, illetve azt is, ami igazából az egésznek az alapja volt. A meddőség megjelenik a könyvben, ennek kapcsán volt Hollynak Phyllisszel egy nagyon szép beszélgetése, ami az egyik kiemelkedő része volt a könyvnek. Nagyon szépen, kellő tisztelettel és érzékenységgel közelíti meg az írónő ezt a komoly témát. Tetszett, hogy írt a család, illetve barátok megértésenek fontosságáról, hogy mennyire fontos, hogy ők is elfogadják az adott fél vagy a pár döntéseit.
A sok komoly téma mellett azért voltak vidám percek is, például Holly jótevője, aki mindig ajándékokkal látja el, hogy jobb kedvre derítse. Edward és Eliza pillanatai a rókákkal, de a karácsonyi előadást se, hagyhatjuk ki. Nehogy azt higgye valaki, hogy csupa depi volt a kötet, mert nem, bár tényleg inkább a mélabús oldalon áll. Eléggé le kell lassulni hozzá, de az ünnepi időszakban ezt talán nem is olyan nagy baj.
A vége viszont szerintem kicsit összecsapott lett, én csodálkoztam, hogy nincs epilógus, nincsen szépen lekerekítve a történet. Nekem hiányzott valami lezárás, ez egy picit levont a könyv értékeléséből. Nem biztos, hogy ez a legünnepibb, legvidámabb kötet, de nekem így is 4 csillagot ér.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése