Connie Glynn: Beépített hercegnő + Hercegnő bevetésen - Könyvajánló

Köszönöm a Hercegnő bevetésem recenziós példányt a Menő könyveknek!

Sziasztok! A mai bejegyzésben a Rosewoodi Krónikák első és második részéről írnék nektek. Egymás után olvastam őket, úgyhogy inkább egyben írnék az eddig megjelent részekről.
Természetesen először a borító keltette fel az érdeklődésem, szerintem tagadhatatlanul gyönyörűek. Imádom a rózsaszín-kék-lila kombinációt, szóval a borító mindenképpen 5 csillag nálam.

A történet már nem egészen 5 csillag, inkább 4, mert voltak olyan dolgok, amik már kicsit túl mesések voltak az én 20 éves fejemnek, de nem is hiszem, hogy én lennék a célközönsége. Connie szerintem a saját álmait írta le, egy árva lány, aki a hercegnő szobatársa lesz és ezzel a barátsággal hirtelen a királyi család egyik, ha nem a legfontosabb tagjává válik. Nagyon hirtelen jött ez a barátság, főleg az, hogy valaki miért vállalja csak úgy random, hogy eljátsszon valakit és ezzel veszélyes szituációkba kerüljön? Meg ki hiszi el ezt? Azért, mert az édesanyjától kapott egy tiarát? Néhol tényleg egy hercegnős mesére hasonlított, de amint ezt megpróbáltam kizárni nagyon beszippantott a történet. Az első részben inkább az írónő által megálmodott világot ismerhettük meg és a Rosewoodot. Valószínűleg Connie szeretheti a Harry Pottert, mert itt is házakba vannak beosztva a diákok, 3 ház van: Ivy, Conch és Stratus. Mindegyiknek megvan a névadója, színei és megfelelő tulajdonságai, de itt nagyjából el is kanyarodunk a Harry Potter világától. Nem tudom miért, de nekem a Hex Hall is beugrott, de lehet, hogy ez már az én agyam szüleménye, hogy ahhoz a sorozathoz hasonlít. Szóval megvan a 3 ház, az igazi hercegnő, Ellie és Lottie Pumpkin, a wannabe hercegnő. A második részben pedig elindult a cselekmény. Számos diák csoki evés után furcsa tüneteket kezdett produkálni, a mi kis csapatunk pedig a rejtély nyomába indult. A nyomozásban fontos szerepe volt az iskola alapítójának, William Tuftynak.

Megismerkedünk a többi karakterrel, akik még fontosak lesznek a későbbiekben, Anastacia, Saskia, Binah, a Tompkins ikrek, Lola és Mickey és Jamie, akit nagyon imádtam. Miután kicsit feloldódott flegma uraság a kedvenc karakteremmé vált, imádtam a szarkasztikus humorát és Lottieval való kapcsolatát, ami a két könyv során szépen lassan, de érezhetően kezdett alakulni. Mindig kell egy kis romantika, de alapvetően a történet a barátságról és az emberi kapcsolatokon van a hangsúly. A mellékkarakterek is nagyon érdekesek voltak, voltak akiket az elején kedveltem, voltak, akik meglepetést okoztak, de nem akarok spoilerezni.


Könnyen lehetett haladni a történettel, felkeltette és meg is tartotta az érdeklődésem végig. Nagyon olvasmányos és könnyed stílusban íródott, emiatt szerintem kisebb korosztálynak is megfelelő, akik jobban értékelik a nagyon mesés, szinte hercegnős történeteket. Ha ajándékot kerestek mondjuk általános iskolásoknak akkor tök jó választás lehet. 

Idézetek:
"Kedves leszek, bátor leszek, megállíthatatlan leszek."

 " – A világ néha nagyon hangos tud lenni, és az emberek, miközben igyekeznek a saját hangjukat hallatni, végül némaságra ítélhetnek olyanokat, akiknek tényleg szükségük lenne arra, hogy beszéljenek."