Sziasztok! Ugyan Karácsony már elmúlt, de mindenképpen szerettem volna megosztani veletek ezt a könyvet, nekem a kedvenc karácsonyi könyvemmé vált. Köszönöm a recenziós példányt a 21.Század kiadónak!
Régi barátok, új ismeretségek – jövendőbeli szívügyek?
Az ünnepi időszak emlékezetes napjai
Paige bejelentkezés nélkül toppan be a Wynthorpe-házba, és rá sem ismer a helyre, ahol felnőtt: minden egészen megváltozott. Nem akar sokáig maradni, de aztán beszippantják az események.
Egyik nap, miután bevásárolt és visszavitte a könyvtári könyveket, az autóból figyelmes lesz egy eldugott házikóra. Szóba elegyedik az idősödő, morcos tulajdonossal, Alberttel, és hamar megbizonyodik róla, a zord külső érző szívet takar. Ugyanez a benyomása a Brodie nevű, szomorkás képű, de kifejezettem jóvágású férfi kapcsán is, akivel úton-útfélen összefut.
Paige, Brodie és Albert egyaránt titkol valamit, de küszöbön a karácsony, a meghitt őszinteség pillanata: hát lehet úgy ünnepelni, ha nem bököd ki, ami a szívedet nyomja?
A történetünk főszereplője Paige egy baklövése után visszatér Angliába, majd mivel a szülei elutaztak a Wynthorpe-házba veszi az irányt a keresztapjához. Kiderül, hogy ennél jobb időpontban nem is érkezhetett volna, mert segítő kezeire szükség van, hogy a bevásárlást, gyógyszert elfuvarozza azokhoz, akik nem tudnak maguk elmenni érte. Paige egyébként évek óta önkénteskedik különböző országokban, ahol szükség van rá, legutóbb Jordániában volt, ahol fegyverek kereszttüzében kellett helytállnia, de meggondolatlanul cselekedett és magát hibáztatja, hogy veszélybe került a csapata miatta. Ha ez nem lenne elég, a cég, aki szponzorálja visszavonta a támogatást. Tagadhatatlan, hogy Paige felett kicsit összecsaptak a hullámok, így talán jobbkor nem is érkezhetett volna Wynbridgebe.
Kicsit lassan lendültem bele a történetbe, meg kellett szoknom a rengeteg szereplőt, de a könyv negyedétől abszolút beszippantott és nagyon megszerettem a hangulatát. Ez a könyv konkrétan a lapokba bújtatott karácsony és szeretet. Minden egyes lapot átjárja a kedvesség, pozitivitás és tényleg a szeretet.
Paige mindenkivel eltölt egy kis időt, akit meglátogat, mindenki, különösen az idősebbek örömmel fogadják, hogy valaki leül velük egy kicsit beszélgetni és ez szerintem nagyon szép dolog. Egyik ilyen látogatása után kicsit eltéved és egy félreeső házikóba kopogva próbálna útbaigazítást kérni, de nem jár sikerrel. Napokkal később visszatér a házhoz és megismerkedik Alberttel, az elsőre mogorva férfival, akinek segítségre lenne szüksége, mert se étele, se meleg nincs a házában. Albert nagyon visszautasító Paigedzsel, de a nő nem adja fel és apránként lágyítja meg a férfi szívét és ezzel együtt gyógyítja a sajátját. Albert egyre szimpatikusabb lett, ahogy megismertük egyre jobban a történetét és örültem, hogy sikerült valóra váltani az álmát és annak, hogy igazi barátokra lelt. Igazán belevaló és vicces férfi, imádtam.
Na de beszéljünk kicsit Brodieról, akivel az első találkozása nem volt felhőtlen és ahogy a fülszöveg is írja, szintén elég mogorva férfi. A kezdeti ellentét után kezdett kialakulni közöttük a vonzalom, de kettejük útja elég rögösen alakult, Brodie is terheket hordott magával, amelyeket Paige mellett szépen letett, csak úgy, mint Albert. Hármuk barátságáról csodálatos volt olvasni.
A történet szépen lassan épül, kibontakozik mindenki története és múltja előttünk. Engem a könyv hangulata abszolút rabul ejtett és jó érzésekkel töltött el minden olvasással töltött perc. Összességében nem egy kimondottan pörgős olvasmány, aki ilyesmire vágyik lehet nem fogja kimondottan élvezni, de nekem kellett egy kis lassulás, úgyhogy tökéletes választásnak bizonyult. Sosem késő lelassulni, úgyhogy szerintem még januárban is olvasható a könyv, ha utalványt kaptatok, akkor én lecsapnék rá.:D Nekem az is nagyon tetszett, hogy nem csöpögött a romantikától, volt benne ugyan szépen adagolva, de nem ez volt a fő szála és nem is volt tele hálistennek erotikus jelenetekkel.
Minden benne van, ami a Karácsony igazi szellemiségét leírja: szeretet, segítség másokon, együtt töltött idő, család és jó cselekedetek, néha nem árt, ha emlékeztetjük magunkat erre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése