Sziasztok! Ma egy újabb Mona Kasten könyvről írnék nektek. Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző kiadónak!
Több Mona Kasten könyvről is írtam nektek, úgyhogy akik olvasták tudják, hogy nem voltam maradéktalanul elégedett velük. Nos a Remélj újra első fejezetei is hasonló érzéseket váltottak ki belőlem, Everly borzasztóan unszimpatikus volt, Nolan pedig különösebben nem mozgatott meg az eddigi kötetekben sem, de érdekelt a tanár-diák románc. Szerencsére nem adtam fel az olvasást, mert a végén elégedetten csuktam be a könyvet és valószínűleg az 5.részt is el fogom olvasni.
Meglepően sok fontos témát boncolgatott az írónő, nem is tudom hol kezdjem a gondolataim. Nagy hangsúlyt helyezett a bántalmazás utáni kapcsolatra, bizalom újraépítésére illetve az érzelmi zsarolásra. Ezek főleg Everly édanyján keresztül kerültek kibontásra. Everly édesanyja Dawn édesapjával került kapcsolatba, ami számomra értetlenül nem tetszett Everlynek. Szerintem csak jól járhat vele, hiszen ismeri Dawnt, tudja, hogy az édesapja milyen szellemiségben nevelte, nem egy teljesen idegen lány lesz a mostohatestvére. Szerencsére Everly a könyv során megbarátkozott ezzel a ténnyel és elfogadóbb, nyitott lett.
Ha már Everlynél tartunk, az elején tényleg nagyon nem volt szimpatikus a viselkedése, abszolút nem volt logikus szerintem, de hálistennek nagyon sokat fejlődött a személyisége a könyv során. Ugyan a romantikus szál miatt vettem a kezembe a könyvet de Everly “lelki utazása” sokkal inkább tetszett. Irodalom szakos, arra készül, hogy majd az Édesanyjával közös ügynökséget nyisson, de valóban ezt szeretné, vagy csak elhitette magával, hogy ezt szeretné? Azért is emelem ki ezt, mert nagyon magamra ismertem, én is elhitettem magammal, hogy ezt szeretném, amit tanulok, pedig nem. Everly a könyv során magának is beismerte, hogy nem ezt szeretné és elindult a változás útján, megmutatva nekünk, hogy ne féljünk mi sem így tenni, soha nincs késő hozzá.
Számomra Everly és édesanyja közötti kapcsolat, annak megjavítása és az önmegvalósítás, útkeresés többet adott, mint a Nolannel való romantikus kapcsolata. Tényleg öröm volt olvasni, hogy mennyi változott ez alatt a 480 oldal alatt. A romantikus szál mellett sem mehetek el szó nélkül, legtöbben valószínűleg emiatt vesszük kezünkbe ezt a könyvet. Tanár-diák románcról legutóbb Colleen Hoover Slammed kötetében olvastam, illetve nem kell bemutatni a Pretty Little Liars sorozatot sem, úgy látom az irodalomtanárok keverednek mindig ilyesmibe.:D Kettejük kapcsolata is igazán tanulságos, azon kívül, hogy nyilván tabunak számít. A kezdeti sóvárgás, ártalmatlannak induló üzengetést felváltotta a találkozás és végül engedtek a kísértésnek. A kapcsolatuk sem volt drámától mentes, de mindketten sokat tanultak közben, megbocsátásról, kitartásról. Őszintén szólva én a vége nélkül is ellettem volna, számomra tényleg sokkal inkább volt ez Everly egyéni utazása. Nekem ez a könyv tetszett eddig a legjobban.
Fontos megemlítenem Blaket, akit egyszerűen imádtam, úgyhogy kíváncsian várom vele mit tervez az írónő, nekem teljesen elrabolta a szívem ez a kosaras srác. Végig Everly támasza volt, próbált segíteni és kettejük között igazi barátság alakult ki.
Összességében nekem nagyon tetszett ez a könyv és az első pár fejezet után hatalmas pozitív csalódás volt. Számos nagyon fontos témát felvet, ami a 18-24 éves korosztály számára meghatározó és fontos, nekem emiatt abszolút 5 csillag a könyv, ahogy írtam, engem a romantikus szál talán itt kevésbé érdekelt, inkább olyan mellékszálként tekintettem rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése