Sziasztok! A mai bejegyzésben Helen Hoang könyvéről osztanám meg a gondolataimat. Helen Hoangról szerintem nagggyon sokan hallottatok már, különösen akkor, ha azt mondom, hogy A szerelem egyenlete. Velem is milliószor szembejött, de sosem került rá sor. Az Amit a szív diktál fülszövege nagyon megtetszett, úgyhogy ez lett az első Helen Hoang könyvem.
Maga a könyv három részre van osztva, utólag értettem meg, hogy mi alapján van ez a felosztás. Az első rész az azelőtt, a második a napjainkban és az utolsó pedig az azután. Anna családját érintő esemény áll a hátterében.
Ha már megemlítettem Annát, akkor beszéljünk is róla. Nekem nem volt túlzottan szimpatikus, idegesített, közben pedig tudom, hogy autista, neki sokkal nehezebb, mint egy átlagos embernek és sokkal több türelemmel illetve megértéssel kell felé fordulni, próbáltam alkalmazni én is. Kikészített, hogy egyszerűen nem volt hajlandó a saját belátása szerint cselekedni, állandóan azt csinálta,amit vártak tőle. Egy idő után mar nem csak a saját életére hatott ki,hanem máséra is,de nem spoilerezek. Engem borzasztóan zavar, ha valaki állandóan azzal foglalkozik,hogy vajon mit gondol a szomszéd erről meg arról.Hát kit érdekel könyörgöm?! Az embernek egy élete van és azt kell kihasználnia maradéktalanul. Szerintem senki sem akar tele megbánással visszanézni, hogy bárcsak ne azzal foglalkozott volna, hogy ki mit gondol róla. Amúgy sem lehet soha mindenkinek megfelelni, mindig lesz valaki, akinek nem tetszik ez vagy az.
Szerencsére ez tanulható, Anna is fejlődött ebben a könyv végére,amit kifejezetten öröm volt olvasni. Végre kiállt magáért és a saját gondolataiért és helyesen cselekedett.
Quant viszont imádtam, nagyon szimpatikus volt már az elejétől kezdve. A tetkós, ázsiai srác, aki az unokatesójával gyerekruhákat készít?! Jöhet! Csodálatos ember, megértő, jószívű és a végletekig kiállt Anna mellett, annak ellenére, hogy neki is megvoltak a maga nehézségei és problémái.❤️
Még muszáj megemlítenem, hogy mennyire hihetetlenül utáltam Priscillát, Anna nővérét. Azért kíváncsi lennék mi lesz vele, hátha változik, de a könyvben ki nem állhattam, Illetve tuti el fogom olvasni a másik két részt is a sorozatban. A végét kicsit hirtelennek éreztem, a kezdeti lassú felépüléshez képest gyorsan lezárta az írónő. Aki olvasta és szerette a többi könyvet, azoknak bátran ajánlom, kötelező olvasmány.
Két eléggé különböző ember, múltbeli nehézségek, de együtt megoldják túllendülnek a nehézségeken, a szerelem és a természetfilmek iránti szeretet legyőz minden bizonytalanságot.
Köszönöm a recenziós példányt az Álomgyár kiadónak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése