Deanna Raybourn: Bérgyilkosok veszélyesek korban - Könyvajánló

Sziasztok! Ma egy olyan könyvről hoztam nektek ajánlót, ami az én olvasmányaim között igazi különlegességnek számít. Ha végig néztek az oldalaimon,akkor láthatjátok,hogy nem ez a fő zsánerem, de néha nem árt kimozdulni a komfortzónából az olvasmányaink terén is. Titeket is bátorítalak erre, mert igazi gyöngyszemeket lehet felfedezni, főleg ha beleuntatok egy kicsit pl. a sok romantikus kötetbe. 

 

Fülszöveg: 

A ​Múzeum fedőnevű szervezet bérgyilkosok elit hálózatát foglalja magában. Az Eredetvizsgálat részlegük jelöli ki a célpontokat. A Beszerzések garantálja a szükséges eszközöket. Az Időszaki kiállítások kezeli az épp rendelkezésre álló erőforrásokat. Az Igazgatótanács hozza a döntéseket, és lendíti mozgásba az eseményeket.

Billie, Mary Alice, Helen és Natalie negyven évig dolgozott a hálózatnak, és iktattak ki célszemélyeket a világ minden pontján. A módszereik mára jobbára elavultak, de ők nem érzik még, hogy eljött volna a nyugdíjazásuk ideje. Pláne nem akkor, amikor ez valójában a likvidálásukat jelenti, azon a búcsúajándéknak szánt, fényűző hajóúton, amire a munkáltatójuk fizette be őket.

A négy operatív ügynök pedig nem szeretne idő előtt távozni az élők sorából, ezért saját magukat mentve összeállnak egy utolsó küldetésre. Egy küldetésre, ahol senki és semmi nem állhat útjukba. Lehet ugyanis, hogy mind betöltötték már a hatvanat, de továbbra is ugyanolyan halálosak, mint fénykorukban.

Deanna Raybourn regénye változatos helyszíneken játszódó, izgalmas bevetésekkel tarkított történet, és egyben elgondolkodtató szembenézés az öregedéssel. A Bérgyilkosok veszélyes korban a New York Times bestseller listáján nyitott, jelölték a thrillerirodalom egyik legnevesebbnek számító díjára, a Barryre, illetve az olvasók beszavazták a Goodreads könyves közösségi oldal legjobb tíz thrillere közé a megjelenése évében.

Amikor megláttam a címet már elkezdett érdekelni a könyv, a fülszöveg elolvasása pedig tovább fokozta bennem ezeket az érzéseket. 4 nyugdíjba vonult bérgyilkos hölgy, akik egy békés hajóútra indulnak, ahol kiderül, hogy likvidálni akarják őket. Nem hangzik izgalmasan? Dehogynem.:)

Szóval a történetünk itt kezdődik, a 4 hölgy, Billie, Helen, Mary Alice és Natalie 40 év után visszavonultak a Múzeumtól és összegyűltek újra ezen a hajóúton, hogy kicsit relaxáljanak és méltón kezdjék meg a nyugdíjas éveiket. Ám hamar kiderült, hogy a pihenésnek kicsit várnia kell, hiszen kiderül, hogy az a társaság, akinek egész életükben dolgoztak meg akarja ölni őket búcsúajándék gyanánt. Így újra munkába lendülnek és kénytelenek a hajóról menekülni és elrejtőzni. Már itt megismerjük, hogy mennyire belevaló nők és 60 éves koruk ellenére még most is képesek bárkit leteríteni. Miután megszöktek a hajóról ismét igazán érdekes kalandokba keveredtek és kénytelenek voltak minden rutinjukat és leleményességüket belevetni az előttük álló feladatokba. 

Próbáltak információt gyűjteni, előrelépni, közben ezt- azt megöltek és mindig előrébb léptek az ügyben, amíg szépen el nem jutottak a végkifejletig, hogy tényleg ki áll az egész mögött, ami ugyan várható volt, de én nem feltétlenül gondoltam bele. Az írónő gondosan utánajárt a különböző technikáknak, egyébként érdekes volt ezeket olvasni, nekem a legjobban a nikotinos maszkos dolog jött be. 

A történetet átszövik olyan fejezetek is, amelyek kicsit bemutatják, hogy ők hogyan kerültek bele ebbe a világba, hogyan teltek az első évek, első küldetések, amelyeknek még a jelenbeli eseményekre is hatásuk lehet. Ezek nekem bejöttek, szerintem lehetett volna több részlet is. 

Nekem összességében tetszett, pörgős olvasmány volt, amit nehéz volt letenni. 

Viszont van egy-két dolog, amiért összességében levontam egy csillagot. 

Az egyik az, hogy Billie szemszögéből ismerjük meg az eseményeket, én arra számítottam, hogy azért mindegyikük szemén keresztül beleláthatunk az eseményekbe. Az ő gondolatait alaposan megismerjük és rajta keresztül a többieket, de valahogy hiányoltam az egyes karakterek különlegességeit, hogy valamivel kitűnjenek. A többi karaktert is jó lett volna jobban megismerni, mert ők így egy kicsit egybeolvadtak. 

A másik pedig az, hogy sokszor abszolút elfelejtettem, hogy ők egyébként 60 évesek, mert azok alapján, amiket csináltak azt gondolná az ember, hogy erejük teljében vannak. Kúsznak, másznak, ugrálnak, hát én 24 évesen sem tudnék 5 méter magasba mászni egy falon, nem még 60 évesen. Szerintem az írónő is elfelejtette néha, hogy neki milyen korosztályról kéne írnia.

Köszönöm a recenziós példányt az Agave kiadónak!

Novák Erik: Rómeó és Júlia 2. SPOILERES

Hát ki ne ismerné a veronai szerelmesek tragikus történetét? Ha Shakespeare nevét említi valaki, akkor szerintem az első dolog, ami a legtöbb embernek beugrik az a Rómeó és Júlia.  Sokak szerint egy csodás szerelmi történet, én azonban nem így gondolom.

Többször láttam/hallottam, hogy ó, te vagy az én Rómeóm/Júliám, ami nem biztos, hogy olyan pozitív dolog, ha azt vesszük alapul, hogy mi lett a történetük vége.

De mi lenne, ha nem így végződne? Mi lenne, ha elmenekülnének és újrakezdenék valahol a családi drámáktól messze? 

Fülszöveg: 

Az ​ártatlanság veszélyes. Ezt már Shakespeare is jól tudta: a Rómeó és Júliában a tiszta szerelem tragédiába és öt fiatal halálába kerül. De mi történik, ha mégsem így ér véget a történet, ha a két szerelmes mégis életben marad? Vajon tud-e két fiatal boldogulni egy felnőtt világban, túléli-e szerelmük a reneszánsz Itália valóságának próbáját? Novák Erik egyszerre Shakespeare-korabeli és mai drámája ennek a kérdésnek ered a nyomába: fordulatos és izgalmas történetükben új életre kel a reneszánsz Itália, és az ifjú szerelmesek valóságos, esendő emberi alakot öltenek. Vajon Rómeó és Júlia túléli az ártatlanság elvesztését? Kiderül, ha elolvassák. 
Pikli Natália Shakespeare-kutató, színháztörténész, egyetemi docens 
Rómeó és Júlia története évszázadok óta piszkálja az emberek fantáziáját, mert nem könnyű hová tenni. Tragédia? De ahhoz valakinek tragikus vétséget kellett volna elkövetnie. Kolosszális pechsorozat? De akkor miért érdekes és tanulságos? Nehezen nyugszunk bele, hogy ez a történet csak ennyi; és íme, Novák Erik ötlete egy lehetséges folytatást kínál. Nem halnak meg (vagy legalábbis… de nem mondhatok semmit). Igazi reneszánsz rémdrámát kapunk, további szereplőkkel, kalandokkal, Velencével és egy felnőttebb, keserűbb, cinikusabb világgal. 
Ajánlom mindenkinek, mert ez Shakespeare-től függetlenül is egy jó darab! 
Nádasdy Ádám

Novák Erik ennek járt nyomába és megírta nekünk a világhírű dráma folytatását. Bevallom én nem vagyok nagy drámaolvasó, úgyhogy a kötelezőkön kívül magamtól nem olvastam mást, de jól esett kicsit kimozdulni a komfortzónámból ezzel az olvasmánnyal.

Innentől SPOILERES lesz, úgyhogy ha nem akarod tudni mi történik, akkor ne olvass tovább. Sajnos nehéz körbeírva leírni a véleményem, úgyhogy muszáj vagyok kicsit spoilerezni, de igyekszem nem mindent lelőni. 

Szóval a Rómeó és Júlia 2. azzal indul, amivel az eredeti verzió zárul: gyilkossággal.

Rómeó és Júlia segítséggel elmenekülnek és útnak indulnak Velencébe, ám maguk helyett 2 másik holttestet hagynak hátra. Ha ez nem lenne elég, az állítólagos halálhírük hatására a két család mostmár tényleg nem kíméli a másikat és változatos tettekkel próbálnak leszámolni a másikkal. 

Rómeó és Júlia megérkeznek Velencébe, alig van pénzük, szállásuk és munkájuk nincs, úgyhogy segítséget kell kérniük. Amíg ők próbálnak a valóvilággal boldogulni Veronában áll a bál a 2 család között és a viszony véglegesen elmérgesedni látszik. Novák Erik nem kímélte a szereplőket, csak úgy hullottak az emberek. Kicsit úgy éreztem, hogy most mindenkit meg akar ölni. 

Velencében pedig a fiataljaink egyre nehezebben boldogulnak egymagukban, szerelmük is megingani látszik a nehézségek közepette. A pénz hiánya, magány, a bizonytalanság abszolút rányomja a bélyegét kettejük viszonyára és a romantika kezd elveszni.  Szerintem mindenki belátja, hogy azért ezek felnőttként is megviselnék egy embert, hát még ilyen fiatalon. 

A könyv vége fele a fogalmazáson, illetve a cselekményen is sokszor rendkívül megdöbbentem és hirtelen nem tudtam mit is kezdjek vele. Nekem ez túl vulgáris volt, túl durva, úgyhogy ez a része kevésbé nyerte el a tetszésem. Olyan, mintha az író amúgy nem szeretné ez a drámát.:D Amikor a könyvről először hallottam, akkor én arra gondoltam, hogy egy másik befejezést kapunk, a családok megbeszélik, kommunikáció kerül a középpontba, de nagyon nem azt kaptam, amire én számítottam. Hiába vetődik fel az a gondolat, hogy mi lenne, ha nem halnának meg az eredeti mű végén, ha egyébként mégis meghalnak, csak később. Bár értem, hogy miért alakította így, hiszen amint Velencébe értek nem működött a románc, de hát mégis, nem azt akartuk, hogy élve maradjanak? 

Nekem a lezárás nagyon nem tetszett, de összességében érdekes volt elolvasni, hogy mi lenne ha.. illetve ahogy említettem, jó volt kimozdulni a komfortzónámból és újra drámát olvasni, 

Köszönöm a recenziós példányt a kiadónak!

Mészáros Dorka: A legnagyobb hülyeség, amit az életben csináltál - Könyvajánló

Sziasztok! Ma ismét egy nagyon fontos és elgondolkodtató könyvet szeretnék nektek bemutatni, Mészáros Dorka legújabb könyvét. 

Mivel megjelenik benne LMBTQ tartalom ezért 18 éven felülieknek ajánlott. 

Fülszöveg:

Szerelem, útkeresések, szövevényes kapcsolatok, rossz és jó döntések és huszonnégy óra, ami mindenki életét megváltoztatja. Átlagos nyári este. Dübörög a budapesti éjszaka, és hat fiatal a szórakozóhelyek kaotikus örvényében sodródik. Lassan már senki sem tudja biztosan, ki is ő valójában. Elszabadulnak az addig visszafojtott érzelmek, felkel a nap és lemegy újra, Mia, Dávid, Bambi, Kitti, Marci és Dénes bulitól buliig keresik önmagukat és helyüket a világban, közben pedig megállíthatatlanul közeledik a mindegyikük sorsát megfordító esemény. Huszonnégy fejezet, huszonnégy óra, önmagunk megtalálása és felvállalása áll Mészáros Dorka legújabb, magával sodró regényének fókuszában, bevállalós témákat feszegetve. 18+

Dorka könyveiről nagyon nehéz írni, nem azért mert nem tudok mit,hanem pont az ellentéte, annyi gondolat kering a fejemben a könyv olvasása során, hogy nehéz megragadni valahol és elkezdeni összeszedni. Azért megpróbálkozom vele.
Szóval nem ez volt Dorkától az első könyvem és biztosan nem az utolsó. A Filter nélkül is mély nyomokat hagyott bennem és a tavalyi évem egyik kiemelkedő olvasmánya volt, de ez a könyv talán még inkább betalált. 
Hiszen ki ne tudna azonosulni egy igazi berúgással, másnapossággal és az alkohol mámorában elkövetett kisebb-nagyobb hibákkal? Na ugye, azért kevesen vannak ilyenek.

Már a prológus nagyot ütött és tátott szájjal ültem, hogy most komolyan ezt akarja tenni a szívemmel Dorka?! 
Ezt a bizonyos eseményt  megelőző 24 óráról olvashatunk a 24 fejezetben és ahogy haladtam az olvasással és kevesebb oldal volt,csak azt tudtam kívánni, hogy mégse az történjen, ami történni fog és valaki ébredjen fel a rémálomból, leginkább én. De sajnos valóra vált minden, amit ott olvastam, én pedig annak ellenére is,hogy tudtam mi vár az utolsó oldalakon megsirattam az eseményeket. 

Minden fiatalnak a kezébe adnám és kötelező olvasmánnyá tenném, mert tele van olyan fontos gondolatokkal, amelyek rengeteg fiatalnak segíthetnének illetve elgondolkodtatnák őket. A teljesség igénye nélkül néhány fontos téma, ami terítékre kerül: útkeresés, szerelem, coming out, családi problémák, drogok, alkohol. Talán úgy tűnhet, hogy egyszerre sok témát akart Dorka ebbe a 24 órába belesűríteni, de valahogy egymást olyan jól kiegészítették ezek, hogy nem volt számomra sok. Szépen felépítette még ebben a 24 órában is ezeket a témákat az írónő és levezette, pl a coming out esetén, ahol az adott karakternél szépen elkezdte csepegtetni az infót, aztán kibontakozott egy másik karakterrel együtt, miközben maga is elfogadta a helyzetet és végre ki tudta mondani. Tényleg csak ismételni tudom,hogy ez a rövid idő is mennyi mélységet tartogat, beszélgetések, kapcsolatok terén.

Az első fejezetekkel kicsit lassabban haladtam, próbáltam a szereplőket megismerni és magamban elhelyezni, de miután sikerült már nagyon gyorsan tudtam haladni, mindig történt valami, ami miatt nem tudtam letenni a könyvet, hiába akartam. Nagyon pörgősre sikerült ez a 24 óra. 

Dénes,Dávid, Kitti, Marci, Mia és Bambi mind a szívemhez nőttek és ha tehettem volna mindegyiküknek adtam volna egy nagy-nagy ölelést és tényleg egészen az utolsó oldalig azt kívántam, hogy máshogy érjem véget a történetük. Mindenki szerethető a maga módján, mindegyiküknek megvannak a maga démonjai és igazából mindegyikükről tudnék írni bővebben is,de nem akarok spoilerezni, mert tényleg megéri elolvasni és megismerni őket. 

Pörgős olvasmány, fiatalokról fiataloknak, úgyhogy ha ilyesmi történetet  kerestek, akkor ne hagyjátok ki!