Sziasztok! A mai bejegyzésben egy újabb CoHo könyvről írnék nektek.
Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!
“A test csak a csomagolása a benne rejlő valódi értékeknek.”
Már évek óta tervben volt, hogy elolvassam a könyvet, de valamiért kicsit ódzkodtam tőle, most viszont úgy éreztem eljött az én időm. Sok értékelést olvastam mielőtt belekezdtem , úgyhogy elég nagy reményekkel fogtam a kezembe. Be kell ismernem, hogy az elején nem kapott el a CoHo varázs,mint a legtöbb könyvnél,amit tőle olvastam. Aki olvasott már az írónőtől az pontosan tudja,hogy miről is beszélek és miért emelkednek ki az Ő könyvei a többi rubin pöttyös könyv közül. Szóval az első két- három fejezet elolvasása után nem igazán éreztem, hogy kedvencemmé válna a könyv, hasonló ötlet alapján írt könyvről/filmről hallottam. Csak egy olyan romantikus könyvként tekintettem rá, ami ugyan tetszik, de hiányzik az a bizonyos csillag az 5-ről, hogy 5/5* legyen, mint a legtöbb CoHo könyv, amit olvastam.
Megismerkedünk Fallonnal, akinek egy tűz miatt nagyon megégett a bőre, a történet elején az apukájával vacsorázik, mint minden november 9.-én. Kettejük kapcsolata nagyon megsínylette az említett nap eseményeit, Fallon az édesapját hibáztatja az eseményekért. A férfi híres színész,elég kicsapongó élettel, egészen a balesetig Fallon is az ő útját követte, ami a pályaválasztást illeti. A baleset után viszont a színészi karrierje parkoló pályára került, senki nem akarta a sérült lányt alkalmazni a filmvásznon. Néhány hisztit leszámítva nem volt bajom vele, kedvelhető volt és tiszteltem benne a kitartását és a gondolkodását.
Ben, oh Ben…nehéz spoiler nélkül kifejezni, hogy mennyire fájt érte a szívem. Azt viszont nem mondom, hogy egyetértek azzal,amit tett, de látom, hogy honnan jött. Nem tudom elképzelni és remélem nem is kell soha, hogy mekkora fájdalmat élt át. Azt nem mondom, hogy ő a kedvenc CoHo fiú, mert nem, de a végére megértettem, hogy miért olyan amilyen. Borzasztó lehetett átélni, amit ő és a testvérei átéltek, de különösen ő, aki megtalálta.
Az 5. fejezetnél igazán beleszúrta a tőrt a szívembe az írónő és hirtelen megértettem, hogy miért imádja annyira mindenki. Megérkezett az a bizonyos plusz,a csillag és CoHo újra megfogta a szívem, összegyűrte és jól megtaposta. Aztán pedig bedobta a tűzbe, hogy biztosra menjen. Amikor Fallon megtalálta azt a bizonyos könyvet, az övével együtt az én szívem is összetört. Hihetetlen, hogy mennyire összefonódik kettejük múltja, erre abszolút nem számítottam. A végére kerek egésszé vált a történet, azért be kell ismernem, hogy sírtam egy jót rajta,
Örülök, hogy csak a november 9.-i események voltak leírva és az eltelt 1 évről csak a párbeszédekből kaptunk kis morzsákat. Nem is kell nekünk mindent tudni, úgyis ez a nap a meghatározó mindkettejük életében.
Összességében tetszett a könyv, szerettem olvasni, de nem lett kedvencem.
“A fiatalság és a szépség megkopik. Az emberi nagyság nem.”