Victoria Schwab: Egy kegyetlen dal - Könyvajánló

Fülszöveg:

Egy ​városban, amelyet háború dúl, és utcáit szörnyek róják, sehol sem vagy biztonságban

A város kettészakadt. Északot a rettegett Harker-család uralja, a Déli Várost pedig a Flynn-klán. Háborújuk szó szerint szörnyeket szabadított el a világban: lényeket, amelyek mások félelmével, húsával és vérével… vagy a lelkével táplálkoznak.

Kate Harker másra se vágyik, csak hogy bebizonyíthassa apjának, a keménykezű Harker-családfőnek, hogy ugyanolyan kegyetlen, mint ő. Kate ember, de szörnyé akar válni.

August Flynn másra se vágyik, csak hogy jó ember lehessen, jószívű, mint apja, az ártatlanok védelmezője. Csakhogy egyetlen dallammal képes elragadni és elemészteni a védtelenek lelkét. August szörnyeteg, de emberré akar válni.

Egy nap lehetőséget kap, hogy segítsen: magát a nagyszájú Kate-et kell szemmel tartania, akit éppen újabb iskolából tanácsoltak el.

A háttérben azonban soha nem látott fenyegetés ébredezik. August és Kate több választásra kényszerül: hősök lesznek, vagy a sötétség oldalára állnak – barátok lesznek, vagy ellenségek. Döntésük tétje nem pusztán az életük, a város jövője is ezen áll vagy bukik.

Ezt eddig miért nem olvastam??? Hogy tudtam ebből kimaradni?? Hihetetlenül tetszett, fordulatos volt, izgalmas, a karaktereket is egyszerűen imádtam. Nem ez volt az első könyvem az írónőtől, próbálkoztam a Mágia árnyalatai trilógiával,de az nem ragadott magával. Lehet,hogy rossz időpontban kerül a kezembe, de az biztos,hogy most minden adott volt. 2 nap alatt ki is végeztem, fenn maradtam tovább, korábban felkeltem,annyira kíváncsi voltam a végére. Most pedig azonnal szeretném a kezembe kapni a második részét. 

Amúgy külön örülök,hogy végre nem egy 125 részes sorozattal találkoztam, kicsit sok már ezekből, a 2 rész szerintem tökéletes, az meg még jobb,hogy már megjelent,úgyhogy hamarosan meg is rendelem. A regény hossza is pont megfelelő volt,nem túl sok,nem túl kevés,számomra minden tökéletes volt. 

Schwab egy nagyon különleges világot alkotott, a szörnyekkel, Verityvel és az egész történettel. Háromféle szörny él Verityben, de közülük a Sunai-ok a legveszedelmesebbek, legkegyetlenebbek és legfélelmetesebbek.De van egy titkuk: embernek néznek ki, méghozzá szép, vonzó embernek, de a valódi alakjukhoz és a valódi erejükhöz száz Corsai és száz Malchai ereje sem ér fel. És belőlük is van a legkevesebb, közülük való August is. 

Szörnyek jönnek, szörnyek járnak, 

és mindenkit felzabálnak.

Corsai, Corsai, karmos árnyék, 

sok-sok foggal élve rág szét. 

Malchai, Malchai, eszes gonosz, 

véred issza és mosolyog.

Sunai, Sunai, szén a szeme, 

lelkeket lop az éneke. 

Szörnyek jönnek, szörnyek járnak, 

és mindenkit felzabálnak!

Nem egy szokásos felosztást kaptunk, a jókislánnyal és a rosszfiúval, pont fordítva volt a dolog, Kate akart szörnnyé válni, Augustnak pedig minden vágya volt emberré válni. Kate az első felében egy hangyányit idegesített, főleg amikor mindent arra akart fogni,hogy Ő Harker. Nem egy iskolás történet, a felétől kb. meg sem említődik, csak tudjuk,hogy egyébként ilyen korúak a szereplők. Amúgy egy badass, talpraesett lány, aki nem fél bemocskolni a kezét és nem fél kimondani amit gondol. August...ó drága August, úgy fájt érte a szívem, érezni (olvasni) a belső harcait, hogy ne engedjen a szörny énjének, harcolt vele, próbált ellenállni. Annyi szeretetet és ölelést érdemelne. 

Kate Harker másra se vágyik, csak hogy bebizonyíthassa apjának, a keménykezű Harker-családfőnek, hogy ugyanolyan kegyetlen, mint ő. Kate ember, de szörnyé akar válni.

August Flynn másra se vágyik, csak hogy jó ember lehessen, jószívű, mint apja, az ártatlanok védelmezője. Csakhogy egyetlen dallammal képes elragadni és elemészteni a védtelenek lelkét. August szörnyeteg, de emberré akar válni.

Kettejük kapcsolata is nagyon szépen alakult, ahogy pörögtek a lapok kölcsönös tisztelet és talán egy kis szeretet is kialakult közöttük. Mindketten meglátták,hogy mit tartogat a másik belső énje és,hogy egyikük sem olyan szörnyű,mint ahogy azt képzelték egymásról. Bevallom romantika kedvelő énem egy kis romantikát elviselt volna,de a pörgős események egy kicsit kárpótoltak. 

Nagyon jó gondolatokat is találtam benne, amelyeken egy kicsit el lehet gondolkodni. 

...A gyónás nem tette meg nem történtté a bűnt, semmi sem tehette, ezért August kicsire összegömbölyödött, és addig csavarta fel a hangerőt,amíg a zene el nem mosott mindent.

Ez az élet August. Élőnek akartad érezni magad, igaz? Mindegy,hogy szörny vagy-e, vagy ember. Az élet fáj.

Végső soron sosem csupán a bűnös kerül mérlegre, hanem mindig a bűn: az árnyék, amely az ember fényén élősködik.

Nehéz elmondnai,hogy pontosan miért is tetszett ennyire, de valahogy annyira mélyre hatolt bennem a történet, ha rágondolok a szívem megtelik szeretettel és eszembe jut,hogy alig tudtam letenni. Ezt teszik az emberrel a jó könyvek.
Nekem a zene nagy szerelmem, bár sajnos hangszeren nem tudok játszani,de minden nap és egész nap zenét hallgatok, nem tudok nélküle létezni. Annyira szabadnak érzem magam,amikor egy jó zenét meghallgatok. 

Ha egy izgalmas, fordulatos történetre vágytok akkor nagyon ajánlom,bár semmiképpen sem YA meg ifjúsági a szereplők korát leszámítva.

A Fumax kiadó kínálatában pedig körül kell néznem még ilyen gyönyszemek után, köszönöm,hogy elhoztátok nekünk a könyvet és új kedvencet avathattam. 

Bryn Greenwood: Minden csúf és csodálatos dolog

Fülszöveg:

Wavy ​ötéves korára már nagyon sok traumát szenvedett el.Nem hajlandó sem beszélni, sem mások előtt enni, mert kábítószerfüggő anyja mocskosnak tartja, ami a szájába kerül. Apja, a drogdíler Liam nem sokat törődik a családjával. Wavy egymaga küszködik, hogy iskolába tudjon járni és ellássa a kisöccsét, Donalt. Csak Kellen, Liam egyik embere mutat együttérzést és törődést Wavy irányában. A szeretetre éhes kislány és a sérült férfi egymásba szeretnek, és Wavy mindössze tizenhárom éves, amikor szexuális kapcsolatot kezdenek. Nagynénje pedofilnak bélyegzi Kellent, és kitartóan küzd, hogy elválassza őket egymástól. Wavy időközben felnő, és hihetetlen szívóssággal, minden akadályt legyőzve dolgozik azon, hogy ismét összekerülhessen a férfival.

Provokatív, lélekszaggató, de nagyon egyedi olvasmány volt.  

Rengeteg évet felölel, 1975-ben indultunk és 1990-ben játszódott az utolsó fejezet. 

Több tucat ember szemszögéből látjuk a történetet, rokonok,barátok, közelebb és távolabb álló emberek szemén át vizsgálhattuk Wavy és Kellen kibontakozó tiltott románcát. 

Voltak akik teljes mértékben undorítónak titulálták, Kellent pedofilnak minősítették,voltak akik hitetlen,furcsa szemekkel nézték ezt a kapcsolatot, de csak nagyon kevesek voltak akik elfogadták. A történetet emiatt több szempontból is meg lehet vizsgálni.

Lehet a kettejük közti szerelmet vizsgálni,a kibontakozását és szépségét,ekkor egy gyönyörű történetet kapunk a szerelem elsöprő erejéről. Nézhetjük azt is,hogy ez a szerelem kik között jött létre. Ebben az esetben egy provokatív,megbotránkoztató történetként is felfoghatjuk. Mindez azon múlik,hogy ki milyen felfogással rendelkezik,mennyire nyitott.

A könyv feléig félve vártam,hogy mi fog történni. Előtte szépen,lassan bontakoztak ki a dolgok,innentől belecsaptunk a lecsóba. Bevallom Wavy kicsit idegesített. Hisztizett, kiszökött, nem evett... Szerintem egy pszichológus jó lett volna neki, de mindez a balfasz szüleihez vezethető vissza. 

14 évesen azt se tudtam,hogy mi az a szerelem,sőt most sem. A végén azért egy kicsit szimpatikusabbá vált,miután minden erejét összeszedve kitartóan küzdött. 

Mindenesetre nem lett a kedvenc karakterem,de annak tudatában,hogy a nem normális szülei egy életre megnyomorították kicsit elfogadóbban próbáltam a cselekvéseit nézni. Nincs jogom ítélkezni,nem éreztem azt amit ő,nem éltem úgy,ahogy ő,nem tudom mi játszódott le benne. Ilyen szemmel próbáltam mindig kizárni,amikor felidegesített. Alapvetően egy toleráns embernek tartom magam, love is love stb,de úgy látszik nekem is van még hova fejlődni,pedig tényleg az egyik legtoleránsabb embernek tartom magam. A hülyeséget meg az ostobaságot viszont nehezen tudom elviselni. 

Kellent viszont nagyon kedveltem. Ő tudta,hogy ez nem helyes, valamennyire meg is próbált ellenállni és racionális lenni,nem mindig jött össze. Abszolút nem nevezném pedofilnak,ahogy szerintem egy ilyen fülszöveg alapján sok beszűkült látáskörű ember. Gondoskodott róla,vett neki ruhát, elvitte az iskolába,hazavitte az iskolából és törődött vele,amikor mindenki más leszarta.

Fontos tanulság,hogy amíg nem jártunk más cipőjében,NINCS JOGUNK ítélkezni,megmondani,hogy mi mit csinálnánk. 

Nem sírtam,inkább csak kicsit megrökönyödten,néhol nagyon szomorúan olvastam a sorokat. Az biztos,hogy a lelkünknek nem kegyelmez a történet,darabokra szaggatja és vissza-visszatér a gondolatainkba.

Én azt mondom,hogy ha valaki nyitott rá és képes elfogadóan fordulni a könyvhöz,akkor érdemes elolvasni,már csak azért is,hogy az ember egy kis toleranciát tanuljon.

Leiner Laura:Szent Johanna Gimi és Én

Sziasztok!
Pár hete elkezdtem újraolvasni az SzJG-t, röpke 2 hét alatt ki is végeztem a 9 könyvet. Ez volt az első olyan újraolvasásom amikor az 1. résztől kezdtem,eddig valahogy mindig az 5.-től kezdtem, nem vágytam arra,hogy a szerencsétlenkedésüket újra végigszenvedjem, de kíváncsi voltam,hogy most jó pár évvel később, lassan 20 évesen mit gondolok róla.

Ugyanúgy bőgve olvastam az utolsó pár fejezetet,mint az eddigi összes alkalommal. Újra el kellet engednem őket, ami mindig fájdalmas,mert a sorozat kötetei olyan menedéket adnak,amit más nem tud. Mindig vártam,hogy folytatni tudjam az olvasást,alig vártam,hogy otthon lehessek és olvashassak. Vártam,hogy vajon mikor jön végre össze Reni és Cortez,milyen poénok kerülnek terítékre, ki milyen irányba megy tovább,mi lesz velük.  Átsegített az általánoson,amit utáltam,nem voltak nagyon jó barátaim,akik voltak azok is hátbaszúrtak. Aztán jött a gimi,amit micsoda meglepetés,de szintén utáltam. Itt sem alakultak ki ilyen baráti kapcsolataim,bár jobb a helyzet,mert a jelenleg legjobbnak tartott barátaimat itt ismertem meg.Teltek az évek és valahogy mindig akkor került a kezembe a sorozat amikor valamilyen nehéz időszakot éltem meg, nehezen tudtam megbirkózni a dolgokkal és magammal is, de mindig ott voltak számomra a könyvek, néha az elejétől olvastam,néha csak kikerestem kedvenc részeket és azokat olvastam el újra,néha molyon böngésztem az idézeteket,de valahogy a szerves részévé vált az életemnek. (Annak ellenére,hogy nem tudok napirendre térni afelett,hogy Renáta,hogy lehet ilyen antitalentum az angolhoz. A legbasicebb szavakat,hogy nem tudja? PLS???? Oh dear lord, ezzel ki lehet borítani. Az angol a világnyelv,anélkül sehol sem lehet érvényesülni.És az előző mondat újraolvasása után jöttem rá,hogy az angol nyelvet nem is lehet kikerülni,lásd "legbasicebb" a legegyszerűbb helyett. Jó, én csak angolul nézek sorozatokat, sokat olvasok angolul,szóval minden nap használom. De a nyelvtudás fontosságáról lehet,hogy egy külön bejegyzést kellene írnom.:D  )
Arnold és Reni kapcsolatát is kicsit más szemmel tudtam nézni,és annak tudatában azért voltak látható jelei a dolognak. Cortez fiam...én nagyon imádlak,de ha ilyen fasza gyerek vagy,miért nem tudtad összeszedni magad és megmondani,hogy "Reni, tetszel, leszel a barátnőm?" mondjuk úgy 2 évvel korábban?! 

Szeretnék egy Renit,Cortezt,Kingát,Virágot,Ricsit,Davet,Zsoltit,Macut, Andrist,Robit,Zsákot és Gábort. Na meg Katát,Flórát,Karcsit és Kittit. Szeretnék Zsoltiék garázsába menni péntekenként és pizzát zabálva Ricsiéken szórakozni.Együtt sírtam,nevettem velük, összeszorult a szívem és vártam,hogy rendbe jöjjenek a dolgok. Szeretném,hogyha a része lehetnék az SzJG-nek. Remélem nekem is lesz valaha ilyen szoros kapcsolatom valakivel/valakikkel. Nekem az SzJG sosem csak egy sorozat volt, elkísért a felnőtté válásom útján,a lapok rengeteg könnyemet elnyelték és tudom,hogy ha nosztalgiára vagy egy kis boldogságra vágyom, tárt karokkal várnak a Szent Johanna kapujában. ♥
Zárásként pedig: Köszönöm Laura,hogy ilyen maradandót alkottál és,hogy a tudtod nélkül ennyi segítséget adtál. KÖSZÖNÖM!